Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS A nogajok lakodalmi rítusrendjében is jelen van a sar'in műfaja, melynek dalait itt is a kumukoknál ismertetett gyakorlat szerint, illetve funkcióban használják. A nogaj sárin-ok vizsgálata kiemelten fontos számunkra, hiszen köztük alig találtunk olyan dallamot, amelyhez ne kapcsolódna magyar párhuzam. További, magyar népzenei dallamtípusokhoz rokonítható dallamokat tártunk fel a bozlaw, azaz a sirató, a takta-kuwirsak-mk (a kara-nogajoknál ändtr-sopannak) nevezett esővarázsló rítusének, vagy a lakodalom egyéb rítusaihoz kapcsolódó singés diyar, műfajaiban. A nemezkészítés munkadala, az ak salu-kara salu vagy az itt bestk yir-nek nevezett bölcsődal, továbbá a batirni yir, azaz a hősének dallamaiban, de a lírai dalok és a csak hangszeres formában létező szaz-ók körében is fellelhetők a magyar népzene melodikájának szerkezeti sajátosságai. A nogajok hangszeres népzenéjében a legmeghatározóbb és máig fennmaradt hangszer a hosszúnyakú török lantok kéthúros, sztyeppéi változata, a dombra. A nogajok régen a hangszer öblösebb testű változatát használták, mely csakis rájuk volt jellemző. A kara nogajok egyik településén, Künbatar-b^n gyűjtöttünk is egy ilyen régi, nogaj hangszeren játszó dombrástól, de a legtöbb mai nogaj zenész ma már boltban vásárolt kazah dombrákon játszik. Ezek szerkezetükben, hangolásukban megegyeznek a nogaj dombrákkal, és az érintősor kiképezése is lehetővé teszi a helyi hagyományban kialakult játékstílus alkalmazását, különbség tulajdonképpen csak a hangszertest alakjában és méretében mutatkozik. Künbatari adatközlőnk, Ahmat Kozsahmetulu Ozganbajev régi hangszerein a míves kidolgozású csontberakások mellett egy tükör is feltűnt. Amikor rákérdeztünk, hogy milyen célt szolgál a húrok alá beillesztett tükör, elmondta, hogy a dombrázás mindig odavonzza a dzsannokat, azaz a rossz szellemeket, akik bele akarnak bújni a hangszerbe, de amint meglátják saját képmásukat a tükörben, megijednek és elszaladnak. Ügy tűnik, itt egy széles körben elterjedt hiedelemképzettel van dolgunk. Amikor mesteremnek, tereskei Pál Istvánnak sikerült visszaszereznem régi, még a nagyapjától örökölt dudáját, annak a hangszernek is egy tükör volt beszerelve a kecskefej alakúra faragott sípszártőkéje homlokába. Amikor Pista bácsit megkérdeztük, milyen célt szolgál a dudafejen a tükör, ő is azt válaszolta, hogy dudálás közben mindig ott ólálkodik az ördög, 100
