Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... hogy belebújjon a dudába. Amikor viszont közel kerül a hangszerhez, meglátja magát a tükörben, a tükörképétől megretten és elszalad. A nogajok hangszeres zenei hagyományában a tánczenei szolgáltatást régen zurna (töröksíp) és dob kettős, illetve a két zurnásból és egy dobosból álló trió végezte. Vélhetően itt is orosz hatásra váltották fel a zurnákat a harmonikák, de a pásztorok a közelmúltig használták a magyar nádsípoknak megfelelő müyüzöket,48 továbbá itt is ismert volt a végdugó nélküli, peremfúvós sïbïzgi. A kara nogajok központjának számító Terekli Mekteb városában, Tahir Akmanbetov folklorista létrehozott egy nogaj néprajzi gyűjteményt. Ennek leltári állományában sikerült fotódokumentációt készítenünk a ternir komuz-nak nevezett nogaj dorombról, valamint egy míves kidolgozású, tevebőrrel bevont kïl komuz-rők Utóbbi hangszer egy kéthúros, ölbe támasztható hegedűféle, melynek nemcsak a vonója, de a húrjai is lószőrből készülnek. 48 A müyüz jelentése szarv, ez pedig arra utal, hogy a nádcső végére a hangerő növelése céljából általában szarutölcsért erősítettek. Gyűjtéseim során mindig igyekeztem rákérdezni a vallási énekekre is, hiszen a Korán a zikirek éneklésénél nem írja elő a dallamot, csak a szöveget. Az észak-kaukázusi muszlimok körében így a vallásgyakorláshoz kötődő dallamvilág is bővelkedik a folklórból kölcsönvett zenei témákban. Mivel a hitélet a muszlimoknál meglehetősen konzervatív keretek között zajlik, ezek a dallamok kevésbé vannak kitéve a zenei divatok áramlatainak, s talán ezért sem meglepő, hogy a vallási énekek között is találtunk a magyar népzene dallamvilágához rokonítható típusokat. A népzenei dallamok, szokások, hiedelmek vagy gyermekjátékok területén fellelt, és az összehasonlító vizsgálattal egyértelműen kimutatható, más esetekben egyelőre csak sejthető párhuzamok alapján kezd kirajzolódni az összegyűlt anyagnak egy érdekes, földrajzi jellegű tagolódása is. A nogaj és a karacsáj-balkár folklór ugyanis leginkább a moldvai csángók, továbbá kisebb részt a palócföld szellemi hagyományának irányában mutat rokon vonásokat. A kumukok népéletében feltárt, hasonlóságot mutató elemek jelentős része viszont olyan ismérvekkel rendelkezik, melyek a magyar anyagban a zoborvidéki, illetve a dél-dunántúli magyarok folklórját karakterizálják. 101
