Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Műszaki könyvtáros szekció - Vajda Erik: A műszaki szakirodalmi tájékoztatás közvetítésének beépülése a közművelődéi könyvtárak és a helyi szakkönyvtárak funkcióiba

Néhány alapfogalom és ezek kapcsolata a témával Kénytelen vagyok visszatérni — csaknem tanagyag-szerűén - a szakirodalmi tájékoztatás néhány alapfogalmához. Erre egyfelől az kényszerít, hogy szakmánk az utóbbi időben annyira megtelt az „információról" handabandázó, de a szakirodalmi tájékoztatás alapfogalmairól semmit sem tudó, vagy éppenséggel ezeket félreértő és félremagyarázó sarlatánokkal, hogy ez immár veszélyessé vált a folyamat egészére nézve. Másfelől azért van erre szükség, mert ha ezeket az alapfogalmakat tiszta fejjel átgondoljuk, akkor meglepően egyszerűen juthatunk világos és — érzésem szerint — megcáfolhatatlan érvekhez a közvetítő funkciót illetően is. A szakirodalmi tájékoztatásról vagy éppenséggel a műszaki szakirodalmi tájékoztatásról szólva mindenek előtt emlékezetükbe kell idéznem, hogy nem egységes, monolitikus fogalommal állunk szemben. A szükségleteket, igényeket figyelembe véve legalábbis két kategóriáról beszélhetünk. Az egyik kategóriába a szakirodalmi tájékoztatásnak az a része tartozik, amely az általános műveltség és az általános egyéni képzés és továbbképzés körébe tartozó igényeket elégít ki, ugyanúgy, mint ahogy azt a közművelődési könyvtárak bármely más területen teszik. Az állampolgárnak arról az igényéről van szó, hogy a könyvtár lehetőségeivel élve tájékozódhasson mindazon ismeretekről, amelyekre emberi és állampolgári élete során kíváncsi, vagyis amelyekre objektíve és szubjektíve, emberi életének teljessége szempontjából szüksége van, teljesen függetlenül attól, hogy ezeket az információkat alapképzéséhez, továbbképzéséhez használja fel, vagy hobbijának hódol, vagy mert intelligenciája olyan irányba fejlődik, hogy jóllehet az adott terület nem szakmája, többé-kevésbé mélyreható szakismeretekre e területen is szüksége van. Ezt a szükségletet, ezeket az igényeket elsősorban a szakirodalmi dokumentumellátással, illetve a tájékoztatás részben hagyományos könyvtári formáival közművelődési és — elsősorban helyi — szakkönyvtárak elégítik ki. Ha nem is minden esetben egyértelműen, mégis határozottan elkülönül, elkülönítendő ettől az előbbi általános tájékozódási kategóriától a munkához szükséges információk kategóriája, ha úgy tetszik a szakmai információellátás. Itt nyilván arról van szó, hogy az emberi munka elvégzése során a szűkebb és tágabb munkafeladatok ellátásához újra és újra információkra van szükség. Ez az utóbbi kategória is legalább két rétegű: egyik részbe tartoznak a mindenkori konkrét feladat ellátásához szükséges információk, illetve az ezeket nyújtó szolgáltatások. Ezek legjellemzőbb példái a kutatási-fejlesztési témákra vonatkozó információk. A másik — az előbb említettől többé-kevésbé elkülönülő — réteg az információknak a rétege, amelyek a szakember szakismereteinek szintentartásához szükségesek. Ezek az utóbbiak is a munkához szükséges információk, de kevésbé szűk témakörben határolódnak el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy például egy gyógyszeriparban dolgozó kutatóról nem képzelhetjük el (vagy nem szabadna elképzelnünk), hogy saját, feltételezhetően szerveskémiai és/vagy farmakológiai témáján kívül nincs szüksége a kémiai és az orvostudomány legalábbis a szerveskémia, az analitika és a kémiai technológia, valamint a farmakológia fejlődésének lényeges, általános irányairól szóló információkra. A munkához szükséges szakmai információ-ellátásnak ez a második rétege mennyiségileg kisebb és kevésbé intenzív, nehezebben felkelthető, nehezebben érvényesülő igényeket elégít ki, ami azonban az igények objektív létén és fontosságán mit sem változtat. 67