Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Kertész József: Számítógépes szakirodalmi információs hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon
KERTÉSZ JÓZSEF az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főosztályvezetője SZÁMÍTÓGÉPES SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON 7. Bevezetés Az a tény, hogy a legfejlettebb tőkés államok már a 70-es években egyre nagyobb beruházásokat eszközöltek információs rendszereik rekonstrukciójába (és továbbfejlesztésébe), arra a feltételezhető felismerésükre enged következtetni, hogy az újra nem termelhető erőforrások egyre szűkülő volumene által determinált világgazdasági helyzetben az informatika rendkívüli, fokozottan erőforrás jellegű szerephez jut. Hazánkban a számítástechnikai alkalmazások fejlődését általában, de konkréten a számítógépes könyvtári (szakirodalmi információs) fejlesztések lehetőségeit nagymértékben megszabja, hogy miként alakul az ország közeijövőbeni gazdasági helyzete és — tágabban - a magyar társadalom anyagi, szervezeti, emberi-tudati állapota. A jelenlegi számítástechnikai eszköz-ellátottságunkból, e rendszerek mai fejlettségi színvonalából kiindulva, nagy valószínűséggel állítható, hogy az évtized végéig a számítástechnika mélyreható felhasználása csak egyes területeken várható, mindenekelőtt ott, ahol rendelkezésre áll a megfelelő piacérzékenység, beruházási tőke, technika és befogadókészség. Jóllehet a magyar információs intézmények, könyvtárak mai műszaki felszereltség! és számítástechnikai szakembereHátottsági adottságainak az ismeretében nem állítható, hogy az előbb felsorolt feltételrendszer megléte éppen a könyvtári-információs tevékenységet ellátó intézményhálózatra lenne jellemző, a dolgozat abból a feltevésből indul ki, hogy a világ legfejlettebb országaiban a tudományos-műszaki információ számítógépesítése terén már részben lejátszódott vagy éppen lejátszódó folyamatok, amelyek nálunk a társadalom és a gazdaság most kibontakozó, korszakos jelentőségű fejlődéstörténeti szakaszának a részét képezik, tendenciájában Magyarországon is történelmi szükségszerűséggel érvényre jutnak. A fejlett tőkés országok információpolitikájában a 70-es években mind jobban érvényesülő irányzat volt az államok egyre erősödő befolyása a nemzeti (sőt, regionális) információs és könyvtári tevékenységek hálózatok keretében megvalósuló tévézésére, szervezésére. E befolyás (különösen Franciaországban és Japánban, de máshol is) számottevő mértékű állami támogatásban is megnyilvánult, aminek az egyik nyilvánvaló oka, hogy a jelentős értékű nemzeti vagyont képviselő tudományos-műszaki információkhoz való gyors hozzáférést biztosító, nagy kezdeti befektetési igénnyel járó számítógépes 56
