Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Kertész József: Számítógépes szakirodalmi információs hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon
I hálózatok kialakításához a piac már nem adott elég erős motivációt. Ugyanakkor a hálózat keretében megvalósuló együttműködés sikere ma a számítástechnikai eszközök alkalmazása nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen. Összefoglalva: megállapítható, hogy a számítógépes szakirodalmi hálózatok kialakulását főként az alábbi körülmények ösztönözték: a) a gazdasági, gazdaságossági és időtényezők, amelyek arra késztették az információs intézményeket és szervezeteket, hogy inkább megosszák mintsem duplikálják információs és egyéb erőforrásaikat; b) az információ-feldolgozási technológia olyan mértékű fejlődése, ami lehetővé tette, hogy a különböző hordozókon megjelenő információkat — lényegében véve — egyetlen típusú közlési csatornába integrálják, és ezzel a szakirodalmi információt is majdnem olyan könnyen terjesszék, ahogyan ez pl. a beszéd útján megvalósuló kommunikációban történik; c) a géppel olvasható adatállományok számának igen gyors ütemű növekedése, ami szinte megkövetelte a számítógépes információs hálózatokban megvalósítható kooperatív alkalmazást. I A számítógépes szakirodalmi hálózat a) a felhasználó szemszögéből nézve voltaképpen (pl. a villamosenergetikai rendszerekhez hasonló) elosztóhálózat, amely egy régió felhasználói részére nyújt meghatározott információs szolgáltatásokat; b) a részvevő szempontjából: együttműködési hálózat, amelynek keretében az információs intézmények közösen használják a rendelkezésükre álló erőforrásokat a párhuzamos munkák elkerülése és csökkentése érdekében; c) a technikai megvalósítás szempontjából: számítógépes technológiai hálózat, amely a területileg elszórt, számítástechnikai eszközökkel felszerelt információs intézmények távközlési hálózaton át összekapcsolt rendszere. 2. A hazai hálózat létrehozásának szükségessége 2.1 Alapvető szempont, hogy a könyvtár, mint a szakirodalom tára, közvetve vagy a ráépülő információs tevékenység révén közvetlenül hozzájárul a nemzeti jövedelem megtermeléséhez. Következésképpen, a könyvtárak (információs intézmények) alkotta — jellege szerint — tömegkommunikációs intézményrendszer hatékony működtetése nemzeti érdek, mert működésének hatásfoka kitapinthatóan befolyásolja az egész népgazdaság fejlődését. Magyarország lélekszámát és gazdasági teljesítőképességét tekintve kis ország, fejlődéséhez a tudományos-műszaki és technológiai ismeretek folyamatos importjára szorul. Részint ennek az importszükségletnek az ésszerű kielégítése, részint az itthon rendelkezésre álló szellemi erőforrások racionális felhasználása elképzelhetetlen a tudományos-műszaki szakirodalom feltárását és terjesztését korszerűen megoldani képes intézményrendszer nélkül. 57
