Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Román Lászlóné dr.: A megyei és a városi könyvtárak szerepe a szakirodalmi információellátásban

Vannak olyan vélemények, hogy a közművelődési könyvtárak szakkönyvtári funkciót nem vállalhatnak, csak - erejükhöz mérten - egyes feladatok ellátását. Azt hiszem ezzel a differenciálással egyetérthetünk. Magam ahhoz a táborhoz tartozom, amelyik szerint a funkció sokkal több, mint bizonyos feladatok felvállalása, állandóan jelenvaló a könyvtár működésében, és azt vállalni a kapcsolódó feladatok teljeskörű és kötelező ellátását jelenti. A 16 könyvtár közül a funkcióra vonatkozó kérdésre kifejezett nemmel válaszolt négy, határozott igennel tíz. A válaszokból és a hozzájuk fűzött magyarázatokból (illetve a kérdés megkerüléséből) megállapítható, hogy elvileg nem tisztázott mit értsünk a szakkönyvtári funkció, és mit a szakirodalmi-információs feladatok alatt. Több váiaszból kiderül, és a saját véleményem is az, hogy különösebb vállalás nélkül is minden megyei könyvtárnak van ún. szakkönyvtári funckiója, legfeljebb nem nevezzük annak, holott teljeskorűen ellátja az ahhoz kapcsolódó feladatokat. Ez a helyismereti irodalom gyűjtése, az erre alapozott könyvtári munka és információszolgáltatás. Ez jogszabály által kijelölt feladatuk, amelynek úgy tudnak megfelelni, ha a gyűjtésben a lehető teljességre törekszenek, ha az állományt sokoldalúan feltárják, ha kutatásokat végeznek, ha tájékoztatást nyújtanak stb. A megyei könyvtáraknak ez a funkciója sajátos szakkönyvtári funkció, amelynek határait elsődlegesen földrajzi szempontok jelölik. De kétségtelen, hogy az adott földrajzi területre (megyére) vonatkozó történeti és kurrens információt a megyei könyvtárak tudják leginkább szolgáltatni az országos információs rendszerben. Ez a funkciójuk egyszerre országos és helyi. Ugyancsak — a dolog természete szerint — szakkönyvtári funkciót töltenek be a kötelespéldányokban részesülő közművelődési könyvtárak az adott szakterü/etfekjen. Miután a kötelespéldány-elosztás regionális rendszerű, ezért az abban részesülő könyvtárak szakkönyvtári funkciója is legalább regionális, és ahhoz az adott régióban teljeskörü szakkönyvtári feladatok kapcsolódnak. (Más kérdés, hogy abból ma mit teljesítenek!) A válaszok ugyan nem térnek ki erre, de valójában — az előbb mondottak analógiájára — azt kell mondanunk, hogy a nemzetiségi báziskönyvtári funkció is szakkönyvtári funkció, mert az nem csupán az adott nemzetiség könyvtári ellátásának feladatát jelenti, hanem azt, hogy a jogszabály által kijelölt ellátókörzetben (régióban) a megbízott könyvtár legyen az adott nemzetiségre vonatkozó szakirodalmi-információs alközpont is. (Országos központjuk az Állami Gorkij Könyvtár.) Belátom, hogy az előbbiekben a minősítésnek nem a szokásos módszerét alkalmaztam. Amikor szakkönyvtárakról beszélünk, akkor általában a tudományok osztályozásának módszerével elhatárolt szakterületekre, az e szakterületeken működő könytárakra gondolunk. E gondolkodásmód az ETO révén uralkodóvá vált a könyvtárakban. Nos, a válaszok alapján azt kell mondanom, hogy olyan közművelődési könyvtár, amelyiknek kifejezett, teljeskorűen kiépített olyan szakkönyvtári funkciója van, amelyhez az országos szakiroda/mi-információs rendszerbe is bekapcsolódó szolgáltatás járul, alig van. Ilyenek: a Csongrád megyei Könyvtár az eszperantó és az ún. Vasváry-gyűjteményével, a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár a vezetők számára készülő havi tájékoztató jegyzékével, a Vas megyei az irodalomkutatások területén nyújtott országos szolgáltatásával, illetve a Zala megyei Könyvtár szabványtárával és az erre épülő információszolgáltatással. 41