Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Levéltári szekció: a hungarika-kutatás - Körmendy Lajos: A levéltári hungarika-kutatás

gondolok) és a helyi levéltárak többsége az országhatáron kívülre kerültek. A magyar történettudomány pedig nem létezhet ezen források nélkül. Nemcsak mi vagyunk rászorulva más országok levéltári anyagára. Hasonló helyzetben vannak a szomszédos országok kutatói a nálunk őrzött iratanyaggal, talán az osztrák kutatók kivételével. Hogy példát is mondjak: az Országos Levéltárban őrzik az 1918 előtti magyarországi és erdélyi központi szervek iratanyagát {Kancellária, Kamara, Helytartótanács, Gubernium, 1867 utáni minisztériumok stb.) A kölcsönösség tehát nagyon fontos tényező mind a feltárásnál, mind a másolatok rendelésénél. A hungaríka-kutatások végső célja az, hogy a fontosabb magyar vonatkozású iratok másolatai rendelkezésre álljanak itthon a hazai kutatók számára. Az összes hungarikum másolatban való összegyűjtése azonban irreális célkitűzés lenne. (A másolat többnyire mikrofilmet jelent: mind technikai, mind archiválási, mind gazdaságossági szempontból ez a másolati forma a legelőnyösebb.) 3. A kutatási /ehetőségek Az európai szocialista országokkal államközi kulturális egyezményeink vannak, és ezek a szerződések tartalmaznak levéltári kitételeket is, melyek lehetővé teszik a kölcsönös kutatást. Így Bulgáriában 20, Csehszlovákiában 56, Lengyelországban 20, Jugoszláviában 140, az NDK-ban 20, Romániában 60 és a Szovjetunióban 20 naptári nap áll rendelkezésünkre kutatásra. A bécsi kutatások külön kategóriába tartoznak: itt a magyar levéltári delegátus végez szinte állandóan feltárásokat. Az Országos Ösztöndíjtanács minden évben hirdet pályázatot különböző kulturális célokra, többek között nyugati országokba is. A meghirdetett feladatok között vannak levéltári hu ngarika-f el tárások is: Görögországban 12, Olaszországban 15, Spanyolországban 30 nap időtartammal. Sőt, más meghirdetett utakra is lehet hungarika-feltárással pályázni. A kapitalista országokban történő feltárások szinte kizárólag az OÖT ösztöndíjai révén teljesülnek. Mint kutatási lehetőséget említhetünk egy „egyéb" kategóriát, ahova az összes, a fentebb nem említett utazások tartoznak (pl. MTA ösztöndíj). Ezek szerepe azonban a levéltári kutatások szempontjából csak esetleges, nem jellemző. Befolyásunk (pl. a témaválasztásra) csak az első és a második helyen említett utakra van. Az OÖT ösztöndíjaknál a hatáskörünk már sokkal korlátozottabb, az „egyéb" kategóriánál pedig teljesen elhanyagolható. 4. A szervezeti irányítás A fentiekből kiderül, hogy a feltárások sok csatornán történhetnek és történnek is. Ennek előnyei is vannak, de fennáll a veszélye a párhuzamos feltárásoknak, és ezek révén sok duplum kerül az országba. Ezt felismervén született az előbbiekben már említett 205/1971-es MM-MTA rendelet, melynek legfőbb célja a kutatások összefogása. 115