Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Levéltári szekció: a hungarika-kutatás - Körmendy Lajos: A levéltári hungarika-kutatás
KÖRMENDY LAJOS a Magyar Országos Levéltár osztályvezetője A LEVÉLTÁRI H UNGAR IKA-KUTATÁS 1. A hungarika-kutatás fogalma A hungarikumnak, azaz a külföldön őrzött magyar vonatkozású iratnak a pontos, hivatalos meghatározását megtalálhatjuk a 205/1971. sz. MM-MTA együttes utasításban. Ennek lényege az, hogy minden, a mindenkori Magyarország területére, lakosaira, valamint a külföldön élő magyar származású személyekre vonatkozó iratot kell hungarikának tekinteni. Amikor külföldön feltárásokat végzünk, mégsem ragaszkodunk mereven a fenti meghatározáshoz, a gyakorlati megközelítés sokkal rugalmasabb. Más kritériumok alapján történik a kutatás és a kiválasztás a szomszédos államokban és más alapján a távolabbi országokban. A történeti Magyarország területein 1918 előtt keletkezett és most a szomszédos államokban őrzétt levéltárak teljes egészükben hungarikának minősülnek. A feltárás azonban nem irányulhat ezeknek egyszerű regisztrálására — ha ezt akarnánk, a feltárás csak az iratok segédleteinek begyűjtéséből állna. Figyelembe véve a realitásokat, ezért kutatásaink elsősorban olyan nagy levéltári egységre irányulnak, melyekben tömegesen fordulnak elő nagy forrásértékű iratok. Tehát a szelekció a magyar vonatkozású iratok között történik. A távolabbi, nem szomszédos országokban a tömeges magyar vonatkozású iratok előfordulása ritka, a bennünket érdeklő dokumentumok általában elszórtan találhatók. A cél tehát ezen szórványok felkutatása és jegyzékelése. Természetesen a kis forrásértékű magyar vonatkozású iratok kirostálásától itt sem lehet eltekinteni, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a határainktól mért távolság és az ezzel szoros kapcsolatban levő „ritkaság" „növeli" a megtalált iratok forrásértékét. Summa summarum, az ilyen országokban végzett feltárás elsősorban a magyar és a nem-magyar vonatkozású iratok közötti szelekciót jelenti. 2. A hungarika-kutatás fontossága és célja Ismert, hogy 1918 után a magyar történeti kutatás szempontjából döntően fontos nagy központi levéltárak egy része (a bécsi udvari adminisztráció által létrehozottakra 114
