Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Társadalomtudományi könyvtáros szekció - Lisztes László: A megyei könyvtárak szakkönyvtári funkciói, beépülésük a szakirodalmi információszolgáltatás rendszerébe
mezőgazdasági, a szombathelyi könyvtárból pedig orvosi szaktájékoztatást. A társadalomtudományi tájékoztatás további elemzése azt mutatja, hogy nyelvtudomány és helytörténet területén hatan működnek, a történettudománnyal és filozófiával ketten, az irodalommal tizen, általában a művészetekkel négyen, zenével hat szaktájékoztató, közigagzatással, pedagógiával és hittudománnyal 1-1 kolléga foglalkozik az említett öt megyei könyvtárban. Nem hiszem, hogy ettől nagyon eltérő eredményre jutnánk, ha bevonnánk a viszgálódásba mind a 19 megyei könyvtárat. Bizonyára tarkább lenne a kép, nagyobb számokkal kellene dolgoznunk, de végső soron akkor is arról győződhetnénk meg, hogy a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági szaktájékoztatásra egyik közművelődési könyvtárunk sincs igazán felkészülve. Ehhez csak nagyon sommásan teszem hozzá, hogy a további adatgyűjtés körülbelül ugyanazt a nyelvismeretet is dokumentálná. Mert az öt megyei könyvtárban — a Somogyi Könyvtár kivételével — bizony elég alacsony azoknak a száma, akik a tájékoztatásban dolgoznak és felsőfokú nyelvvizsgával, nyelvismerettel rendelkeznek. Nem részletezem a megyei könyvtárak technikai szintjét jellemző tényeket. Lényegében igaz, amit ezzel kapcsolatban mondtam: a technikai felszerelés terén is nagyon sokat fejlődtek, különösen az utolsó 10—15 esztendő alatt. Attól azonban még igen messze vannak, amire szükségük lenne ahhoz, hogy a szakirodalmi információs szolgáltatásokat fogadni tudják és szétsugárzásukban komolyén közreműködjenek. Ennek ellenére vissza-visszatér az a gondolat, hogy a megyei könyvtárakat be kell építeni a szakirodalmi információellátás rendszerébe. Mindkét oldalról érzékelhető ez a törekvés. A megyei könyvtárak egy fejlettebb kis csoportja vágyik erre a szerepre. Az információt termelő intézmények pedig hovatovább elismerik, hogy éppen a terjesztésben, a szolgáltatások továbbításában jelentkező gondok miatt szükségük van egy olyan, területi feladatokat ellátó és területi kapcsolatokkal rendelkező intézménytípusra, amely az országos ellátásban állandó társuk lehet. Ezzel összefüggésben két dolgot kell megemlíteni. Egyrészt azt, hogy az országos információs központok ezt a jelenséget nemcsak felismerték, hanem egy ideje igyekeznek tanulmányozni is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárát, az OMIKK-ot, az AGROINFORM-ot egyformán és cselekvően izgatja a kérdés, olyannyira, hogy — különböző eszközökkel — kutatják a megyei könyvtárak készségét és felkészültségét szolgáltatásaik fogadására és továbbítására. Másrészt azt kell megjegyezni, hogy a beépülés legfontosabb kelléke a partnerviszony minősége az információt termelő, és az információnak a fogyasztóhoz történő közvetítését vállaló intézmények között. Ha ez a szerep a megyei könyvtárakra vár, akkor a jövőt meghatározó tényező lesz, hogy az országos információs központok és a megyei könyvtárak viszonya miként alakul. Ma, akármerről közelítjük meg ezt a kérdést, az a benyomásunk, mintha az együttműködésre, a kapcsolat kialakítására egyértelmű a törekvés az országos szakkönyvtárak részéről. Mégis, ha, egy kicsit közelebbről, alaposabban megvizsgáljuk ezt a kapcsolatteremtő készséget, azt látjuk, hogy szinte kizárólagosan árufelvevő piacnak tekintik csupán az országos szakkönyvtárak a közművelődési könyvtári hálózatot. 105
