Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „B” szekció. Témaköre: A könyvtárhasználatra nevelés a felsőoktatásban - Bernáth József: A pedagógusjelöltek felkészítése a könyvtárhasználat tanítására

KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A TANÍTÓKÉPZÉSBEN 4 Az 1976—77. tanévtől érvényben levő tanterv két helyen tartalmaz ilyen jellegű felada­tokat és tanórakeretet. Igy az Irodalom című tantárgy Gyermek- és ifjúsági irodalom blokkja az 5—6. fél­évben, heti két órával (Tanterv 214—215. p.). A stúdium egyik feladata, hogy "ismertesse meg a 6—10 éves gyermekek olvasóvá nevelésének feladatait", a tananyagot pedig egy nyolc soros bekezdés tartalmazza. E tantárgy értékes vonása, hogy a benne levő programot valamennyi tanítójelölt tanulja. Hátránya, hogy a képzés utolsó évében kerül rá sor, így a hallgatók saját több­könyvű ismeretszerzésükben ezt nem hasznosíthatják tanulmányaik első két eszten­dejében. A másik, könyvtárhasználattal kapcsolatos tantervi keretet a választható szakkollé­giumok sorában találjuk. A Könyvtári szakkollégium (240—243. p.) mind a hat féléven át tart, félcsoportos (10—12 fős) foglalkoztatással, egyre nagyobb heti óraszámmal (3,4, 4, 6, 6, 6). Azok a hallgatók, akik e kollégiumot választják, ebben a tantárgyi elrendezés­ben sajátítják el a tudnivalókat: könyvtártan; könyvtári tájékoztatás, katalogizálás; osztá­lyozás és könyvtári gyakorlat. A tanítóképző főiskolák — szakkollégiumi keretek között megvalósuló - olvasás­pedagógiai törekvéseiről és (részben eltérő) elképzeléseiről több publikációban olvasha­tunk. Önmagában a ténynek is örülhetünk, mert azt jelzi: a tanítóképzésben jelentős szerepet tulajdonítanak a könyvtárral összefüggő feladatoknak. Az egyik ilyen tájékoz­tató írásból 5 megtudjuk, hogy 1975-1980 között 1500 szakkollégiumot végzett tanító hagyta el a főiskolákat, s számuk azóta tovább emelkedett. Egy másik közlemény 6 a sárospataki — igen értékes — tapasztalatokról: az olvasószolgálat tanításának változatos útjairól és az iskolai — gyermekkönyvtárosi felkészítés komplex módszereiről tudósít. Könyv-, folyóirat-, könyvtárhasználati ismereteket és készségeket sajátíthatnak el a hallgatók az Irodalom című tárgyon és a szakkollégiumon kívül a képzés egyéb területein is. Igy a szemináriumi munka keretében — ha arra több könyvből kell készülniük — búvár­kodniuk kell a hallgatóknak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a jászberényi tanítóképző főigazgatója eltökélt szándékukat, hogy az intézmény valamennyi tanszéke nevelje a hallgatókat az oktatott tárgyakban könyvtárhasználatra, alapvető kutatási-tájékozódási feladatok megoldására 7 . A könyvtárba vezető utat egyengetheti a diákköri munkálkodás, a tanítási gyakorlat vagy a kollégiumi szakköri tevékenység. (Sárospatakon például két ilyen lehetőséget kínálnak: van egy olvasásszociológiai és egy gyermekklubvezető kör. Ezek iránt kb. 50%-osa hallgatók érdeklődése.) Az általános iskolai tanárképzés problémái 1. Amire a (ma érvényes) tanterv szoros értelemben lehetőséget ad Az egyik — könyvtárhoz, tanulói olvastatáshoz közelálló — stúdium a magyar nyelv és irodalom szak tantárgyi rendszerében foglal helyet Ifjúsági irodalom címen. Oktatására a 57

Next

/
Thumbnails
Contents