Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A szekciók ülései - „B” szekció. Témaköre: A könyvtárhasználatra nevelés a felsőoktatásban - Bernáth József: A pedagógusjelöltek felkészítése a könyvtárhasználat tanítására
hatodik félévben kerül sor, heti két órában. E tárgynak nem kevesebb, de nem is több a feladata, minthogy "Ismertesse meg az ifjúsági irodalom elvi kérdéseit, fejlődésének folyamatát, legjelentősebb íróit és műveit, segítse azoknak a készségeknek a kibontakoztatását, amelyek az ifjúság olvasmányainak helyes pedagógiai, pszichológiai és esztétikai értékeléséhez nélkülözhetetlenek" (Tanterv, 41. p.) Tudjuk, hogy a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra való felkészítésében az iskola valamennyi (minden szakos) tanárának vannak feladatai, mégis a magyartanárok szerepét kiemeli az általános iskolai tanterv. E fokozott szerepet — a főiskolai tanterv alapján — aligha veszi észre a magyar szakos tanárjelölt! Minden főiskolai szak tanterve tartalmazza a pedagógiai tárgyak egyikét, a didaktikát. (3. félév, heti 3 óra; 4. félév, heti 1 óra). A didaktika tananyaga 11 témát sorol fel. E felsorolásban a nyolcadik helyen árválkodik a Szakirodalmi és könyvtárhasználati ismeretek. Gyakorlati kivitelezése többesélyes: a didaktikus ért hozzá és szorít rá időt; ért hozzá, de átugrik rajta; nem ért hozzá és ezért valamelyik könyvtárost kéri fel, legyen segítségére a témánál; nem ért hozzá és nem is foglalkozik vele. Hasonlóképpen minden tanárjelöltre vonatkozó utalással találkozunk "A közös tantárgyak" egyikében, mégpedig a Gyakorlati képzés-ben. Ennek tananyag-felhasználásában a 7. bekezdés: "szertár, könyvtár". (Tanterv, 28—29.p.) A helyzet ilyenformán az általános iskolai tanárképzésben bizony nyugtalanító. Annál is inkább, mert e területen két fokozatban végrehajtott sorvasztásra kerül sor 8 . Az 1973/74-es főiskolai tanterv előnytelenebb volt — az önálló könyvtárhasználat szempontjából - az 1971/72-eshez képest, és az 1976/77-es tanterv előnytelenebb lett az 1973/74-esnél. Vagyis most a legelőnytelenebb időkeretek között, nagy mértékben a véletlenre bízva folyik a tanárjelöltek szervezett felkészítése a könyv- és könyvtárhasználatra. Persze, a felkészítés más területeiről sem szabad megfeledkezni. Mert tanterven kívül, a képzés gyakorlati folyamatában is kaphatnak — elvileg legalább is - a hallgatók ösztönzést az egyetlen jegyzeten túli tanulmányozásra, kerülhetnek olyan pedagógiai helyzetbe, hogy könyvtári gyűjtőmunkát végeznek. 2. Tantervileg nem garantált lehetőségek A tanítóképzéshez hasonlóan a tanárképzés különböző területei is kínálnak alkalmat a könyvekkel kapcsolatos munkára. Igy számításba vehetők a szemináriumok, a diákköri tevékenység, a gyakorló tanítás és a szakdok/ozatkészítés. Csakhogy ezek a keretek különbözőképpen működhetnek. Egy országos vizsgálódás és értékelés szerint a magyar felsőoktatásban az oktatási folyamat szervezettsége és módszerei tekintetében lassú a fejlődés; nem terjedtek el eléggé a gyakorlati és a kutató munkába való bevonáson, az egyéni foglalkozásokon alapuló oktató-nevelő módszerek; az oktatás nem nevel eléggé önálló munkára és gondolkodásra. Akik a pedagógusképzést közelebbről ismerik, azok tudják, hogy az előadások és szemináriumok óraaránya 2:1, éppen fordítottja a ma már felismert szükségletnek, s e rossz arányon belül sem biztos, hogy a hallgatók szemináriumi munkája erőfeszítéssel teli, intenzív tevékenység. Diák58
