Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A szekciók ülései - „A” szekció. Témaköre: A könyvtárhasználatra nevelés a felsőoktatásban - Németh Zsófia: A könyvtárhasználatra nevelés és a szakirodalmi oktatás egyes kérdései a felsőoktatási intézményekben
Felsőévesek: A szakirodalmi ismeretek oktatásának alakulásában igen nagyjelentőségű a már említett miniszteri utasítás. Az utasításban foglaltak a mérnökképzésben hoztak létre nemzetközi elismerést is kivívó eredményeket. Egyébként — mint láttuk — már az első évfolyamokon és olyan oktatási intézményekben, egyetemi karokon vezették be, vagy gazdagították új színekkel, formákkal a szakirodalmi, irodalomkutatási ismeretek oktatását, amelyeket az utasítás rendelkezései nem érintettek. 15 Sajátos helyzetképet mutatnak a tudományegyetemek természettudományi karai. Az 1966. évi miniszteri utasításban előírt keretek között és óraszámban, külön tantárgyként egyedül a szegedi természettudományi kar vezette be a szakirodalmi ismeretek oktatását, s végezte azt az Egyetemi Könyvtárral közösen egészen az 1981—1982. tanévig. Újabban a Természettudományi Kar a szakirodalmi képzésnek reá eső 2x2 órás részét kiemelte az összesen 8 órás külön kurzusból, s e kiemelt részt a szaktárgyi oktatásba integrálta. Mindennek megértéséhez tudnunk kell, hogy az Oktatási Minisztérium által 1975ben kiadott, "A tudományegyetemek természettudományi karainak képzési rendje és tantervi irányelvei" című dokumentum rendelkezése szerint "a szakirodalmi ismeretek oktatását a természettudományi karokon a szakmai tantárgyak keretében kell megoldani'. (Kiem. N.Zs.) 16 Alapjában véve tehát az egyetemi hagyományokhoz való visszatérésről van szó. A szakirodalmi ismeretek oktatását éppen a szegedi kar már jóval az 1966. évi jogszabály megjelenése előtt bevezette: 1958 óta végzi az irodalomkutatás oktatását a Szerves Kémiai Tanszék, ahol a tanszék könyvtárában a tanszéki könyvtáros a laboratóriumi órák keretében tart a tanszék által igényelt időpontban és forrásanyaggal irodalomkutatással egybekötött forrásismereti gyakorlatot megadott laboratóriumi kísérlethez kapcsoltan. 17 Debrecenben az Egyetemi Könyvtár szervezetében működő Kémiai Szakkönyvtárban mérhető a Természettudományi Kar szakirodalom-kutató tevékenysége: a felsőbb évfolyamokon tanuló vegyész, illetve kémia szakos hallgatók jelentkeznek irodalomkutatási feladataikkal a kémikus szaktájékoztató könyvtárosnál. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a tudományegyetemek természettudományi karain a szakirodalmi ismeretek szaktárgyi keretek közé való iktatása az oktatás számára olyan szakkönyvtári környezetet tételez, amelyet a tudományegyetemek központi könyvtárai nem tudnak biztosítani. A KLTE integrált Kémiai Szakkönyvtára az a modell, amely felé a fejlődés iránya mutat. 18 Szakirodalmi oktatás és a "hagyományos" könyvtári tájékoztatás, a tájékoztatás individualizált formái Szokták mondani, hogy a szakirodalmi ismeretek oktatása akkor igazán hatékony, ha valamely konkrét feladathoz, elsősorban írásbeli feladathoz kötődik. A dolgozatához anyagot gyűjtő, s a könyvtárossal konzultáló bölcsészhallgató alakja az egyetemi könyvtárban hagyományos, mindennapos jelenség. Az évfolyamdolgozatok rendszerének az állam- és jogtudományi karokon való bevezetése következtében fellendült a joghallgatók szakirodalom iránti érdeklődése is. Az évfolyamdolgozatok témáit, valamint az ezekhez feldolgozandó források jegyzékét a szaktanszékek megadják ugyan, de a forrásjegyzék 39
