Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A szekciók ülései - „A” szekció. Témaköre: A könyvtárhasználatra nevelés a felsőoktatásban - Németh Zsófia: A könyvtárhasználatra nevelés és a szakirodalmi oktatás egyes kérdései a felsőoktatási intézményekben
módosítható, bővíthető. Az évfolyamdolgozatát készítő joghallgató részben mint "egyszerű" könyvtárhasználó jelentkezik tehát (adott könyvet, folyóiratcikket, tanulmányt, jogszabályt keres), részben — s ebben a tájékoztató könyvtáros kezdeményezőkészségének és segíteni tudásának döntő szerepe van — tárgyi katalógusokban, bibliográfiákban kutat, nem egy esetben könyvtárközi kölcsönzést is igénybe vesz. Mindezzel tovább léptünk a könyvtári tájékoztatómunka területére. A hallgató egyéni, specifikus problémával fordul a könyvtároshoz, s a könyvtáros egyénre szabott tájékoztatást, segítséget nyújt. Az egyéni tájékoztatásnak kevesebb hallgatót érintő, magasabbrendű formája az a fajta megoldás, amelynek illusztrálására Pécsről vesszük a példát: itt a polgári jogi diákkör új tagjai részére az Egyetemi Könyvtár jogász szakreferense előadást tart a jogi szakirodalmi források felkutatásáról és felhasználásáról, a bibliográfiai hivatkozás módjáról. Ezt követően a jogász szakreferens több héten keresztül egyénileg is foglalkozik a hallgatókkal: az egyes témákhoz nyújt szaktájékoztatást. Mindezzel kapcsolatban meg kell jegyezzük: a hallgatónak nyújtott könyvtári tájékoztatás, legyen az valamely tájékoztató eszköz használatára vonatkozó felvilágosítás, vagy a szakirodalomkutatás tartalmi kérdéseit érintő szaktájékoztatás, alapjában véve igen sok esetben a szakirodalmi oktatás, iroda lomkutatási képzés egyénre szabott, individualizált formája. Az egyéni tájékoztatás során a felhasználó oktatása hallgató—könyvtáros párbeszéd formájában realizálódik. Az egyéni tájékoztatás éppen a legfejlettebb felsőoktatással, könyvtárüggyel rendelkező országokban reneszánszát éli. Az amerikai egyetemi könyvtárakban "individualized instruction" (egyénre szabott, egyénhez szóló, egyéni oktatás) elnevezéssel illeszkedik a szakirodalmi oktatás rendszerébe. Üj vonása, amely megkülönbözteti a hagyományos szóbeli könyvtári tájékoztatástól az, hogy a tájékoztatást adó könyvtáros előre készül. A diák egy-két nappal korábban bejelenti a témát, s a könyvtáros felkészülten fogadja. Irányítást ad a kutatási stratégia kialakításához, útmutatást az igénybe veendő információs eszközök körére vonatkozólag. A szolgáltatás neve "tutorial library service". Alapjában a hagyományos egyéni tájékoztatás körültekintőbb, gondosabban kialakított formája. 19 Egyébként erős az az irányzat, hogy a tömegesen ismétlődő ismeretelemekre sem csoportos oktatás keretében tanítják meg a hallgatókat, hanem egyénre szabott (illetve szabható) eszközökkel. Divatba jöttek a szakiroda/mi oktatásnak olyan individualizált formái is, ahol modulelemek összességéből áll össze a képzés a hallgató igényei és szükségletei szerint. Olyan eszközök tartoznak ide, mint egy-egy tájékoztató eszközt (akár könyvtári katalógust, vagy valamely referáló la pot) ismertető röplapok, vagy diafilmek, vagy egyéb audiovizuális eszközök, vagy éppen az adott tájékoztató eszköz, információs forrás használatának gyakorlását segítő programozott munkafüzetek vagy számítógépes programok. 20 A szakirodalmi oktatás színvonaláról KATSÁNYI Sándor a Könyv a Nevelésben közreadott tanulmányában a középiskolás diákok szakirodalmi oktatásáról szólva felhívja a figyelmet az alulképzés veszélyeire, 40
