Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
hogy az adatbázisokkal lehet "mást is csinálni", ha úgy tetszik, pl. lehetne belőlük kiadványokat is szerkeszteni (ennek szerzői jogi akadályai ellenére is), és más lehetőségek is kínálkozhatnának. Lássuk tehát, hogy vajon vélt vagy valódi alternatíva-e a mágnesszalagos adatbázisok behozatala és az azokban végzett információkeresés, vagy az interaktív hozzáférés a külföldi adatbázisokhoz, és ha tényleges alternatíva, akkor milyen mérce alapján kell dönteni a kettő között. Úgy gondolom, nem szükségképpen és nem minden esetben egymást kizáró lehetőségekről van szó. Online vagy offline szelektív információterjesztés? A szelektív információterjesztésben vannak az országnak nagyobb hagyományai, és voltaképpen ez volt (minimális kivételekkel) az egyetlen szolgáltatás, amit a mágnesszalagok importjára alapoztunk. Hadd bocsássuk előre, mind az elvi, mind a gyakorlati meggondolások, néhol a gazdaságossági számítások is arra utalnak, hogy a mágnesszalagok importja és az országon belüli feldolgozása rövidebb-hosszabb időre még reális vagy versenyképes alternatívája lesz az online kapcsolatoknak. Elvben világos: azt a megoldást kell választani, ami kisebb ráfordításokkal jár, vagy azonos ráfordítással jobb eredményt hoz. Az "olcsóság" azonban nem egyszerű kérdés a mi körülményeink között, mert "kétféle olcsóság" van: olcsóbb abszolút értelemben, tehát kevesebbe kerül, vagy olcsóbb valutában, devizában. Ezért, amikor azt mondjuk, hogy esetleg még tartósan is reális alternatíva lehet a mágnesszalagos adatbázisok behozatala és hazai feldolgozása a szelektív információterjesztés céljaira, akkor az egyik lényeges szempont, hogy bár a behozatalakor valutában meg kell fizetni a mágnesszalagot, használatának jogdíját stb., de nem kell valutában kifizetni a feldolgozást, az információkeresést. E feldolgozás persze pénzbe kerül, sőt általános szoftver- és számítástechnikai fejlettségünket is figyelembe véve, sokkal többe, mint amennyibe a nagy adatbázisterjesztő központokban kerülne, — de forintban. Ez esetben tehát az, ami drágább, azáltal válik olcsóbbá, hogy "csak" forintban drága. Mondani sem kell, hogy az ilyen "kalkuláció" torz és torzít — jelen körülményeink között mégis szükségszerű, ha nem is maradhat az a távlatokban. A gazdaságosságot azonban még az is befolyásolja, hogy az az adatbázis, amit behozunk és több menetben, több célra feldolgozunk, úgy viselkedik mintáz állóeszközök. Beruházzuk annak érdekében, hogy használjuk és e használattal valamilyen terméket előállítsunk. Tudvalevő, hogy minden termelés gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja az állóeszközök kihasználtsága. Ha A értékű állóeszközt beruházunk és ezzel nagy mennyiségű terméket állítunk elő, akkor gazdaságosabban tudunk dolgozni, mintha ugyanaz az állóeszköz kihasználatlan vagy gyenge kihasználtságú. Ismeretes, hogy a mágnesszalagos adatbázisokat a szelektív információterjesztés céljaira általában kötegelt (batch) üzemmódban dolgozzuk fel, vagyis a tételeket (rekordokat) mindennemű, a keresést megkönnyítő rendező elvet mellőző sorrendben tartalmazó ("soros") adatbázis egészét végigvizsgáljuk, de — bizonyos határig — "egyszerre" végezve el az összehasonlítást minél több keresőprofillal. A profilok száma a kötegelt 60
