Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
üzemmód kihasználása szempontjából sem közömbös, esetünkben mégsem elsősorban erről van szó, hanem arról, hogy több keresőprofil léte esetén az "állóeszköz" értékéből (eltekintve az egyes adatbázisoknál keresésenként, illetve találatonként fizetendő jogdíjtól) arányosan kevesebb jut egy profilra. Következésképpen amellett, hogy a mágnesszalagos adatbázis behozatalával valutát tudunk — viszonylagosan - megtakarítani, ha a mágnesszalagos adatbázist kellő számú profillal tudjuk kihasználni, kellő számú információigényt tudunk kielégíteni, akkor van egy olyan határérték, amikor egyértelműen — adott esetben még önköltségében is — olcsóbbá válik a szolgáltatás, mint ha az online lehetőségeket használjuk, hiszen ez utóbbiaknál minden újabb profil minden költséget általában arányosan növel. Mindennek ellene hat egy további szakmai-szervezeti-gazdasági körülmény. A hazai számítógépes szelektív információterjesztési szolgáltatások igénybe vétele — kevés kivételtől eltekintve — mindig csak egyetlen adatbázisban végzett információkeresést jelent, holott a kérdés jellege adatbázisok sokaságában végzett keresést indokolhat, ami — magyar gyakorlatunk szerint — többnyire ugyanannyi szolgáltató intézményt is jelent (növekvő költségekkel). Nyilvánvalóan nem ez a helyzet a nagy adatbázis-terjesztő központokkal fenntartott kapcsolat esetében, amelyeknél (ha nem is egyszerre és nem is módosítatlan profillal), de tulajdonképpen egyetlen kapcsolat keretében tudjuk kiválasztani (szelektív információterjesztés esetében tartósan) mindazokat az adatbázisokat, amelyekben az adott témát keresni kell, és tudunk ismétlődően mindezekben keresni. Az "egyszerre több adatbázisban" koncepció szakmai előnye is világos. A hozzáértő felhasználóval és hozzáértő segítőjével ugyanis ilyenkor valamely magas szinten koncentrált és specializálódott intézmény személyes és — főleg — "automatizált" szakértelme áll szemben, vagyis egyöntetűen magas szintű, az információveszteséget és a zajt csökkentő, vagy legalábbis erre alkalmas szolgáltatási színvonal. Mindez aligha érhető el a jelenlegi, szétforgácsolt hazai szolgáltató szervezetben. Ez az érv sem tekinthető azonban perdöntőnek, hiszen vannak kifejezetten "egy adatbázisra orientált" igények is, gondoljunk pl. a kémiai-vegyipari szabadalmak vs. Derwent "esetre". Ilyenkor nyilván jelentéktelenné zsugorodnak a sok adatbázis elérhetőségéből adódó előnyök és a hazai szolgáltató felkészültsége, színvonala "célra orientált" voltából adódóan elvben feledtetheti a "nemzetközi szolgáltató" színvonalát. Az egyik vagy másik megoldás mellett vagy ellen szóló érvek meglehetősen kiegyensúlyozottak. Kifejezetten a gazdasági adottságokból kiindulva állapítható meg tehát: a szelektív információterjesztés esetében elsősorban valutáris okokból, másodsorban általános közgazdasági okokból, kétségtelenül bizonyos szakmai megalkuvással vagy a lehetőségek bizonyos korlátozásával, de várhatóan és huzamosabb ideig megőrzik jelentőségüket az importált mágnesszalagos adatbázisok és megőrzi jelentőségét az ezek feldolgozására alapozott szelektív információterjesztés. A végső szót azonban - még ebben az időszakban is — csak esetenkénti, a gazdasági és szakmai körülményeket gondosan mérlegelő döntés mondhatja ki. 61
