Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások

kedés ütemének csökkentése, a külgazdasági egyensúly megteremtése, a termelés szerkezetének átalakítása, a kisvállalkozások beilleszkedése a gazdasági struktúrába, az életszínvonal megőrzése és így tovább. A párt XII. kongresszusa foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, nyíltan feltárta a gondokat. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy az ország lakói általában megértéssel fogadják a kényszerítő intézkedéseket. Mind gyakrabban vetődik fel azonban az a kérdés, hogy meddig terjed a társadalom "tűrőképessége". Szeretném, ha ezt sohasem tudnánk meg. Úgy gondolom, hogy e tanácskozáson nem kell fejtegetésekbe bocsátkoznom a fentebb említett problémák okairól, hiszen eléggé közismertek. (...) Mégis: előttünk a feladat, hogy tanulmányozzuk és feltárjuk társadalmunk adaptációs képességét, innovatív jellegének erősítését fokozó tényezőket, tehát azt, hogy társadalmunk mennyire képes a változó külső és belső körülményekhez alkalmazkodni, menynyire képes az ebben a folyamatban keletkező konfliktusokat kezelni, mennyire képes a további fejlődés érdekében megújulni. Természetesen ezzel együtt a képességet akadályozó tényezőket is fel kell tárni. E témakörben — az MSZMP agitációs- és propagandabizottságának ajánlásai alapján - az MTA Szociológiai Intézete folytat kutatást, támaszkodva más kutatóintézetek hasonló vizsgálódásaira is. ( . ..) Másik fontos kutatási feladat gazdaságunk szervezeti rendszerének kritikai vizsgálata és fejlesztési javaslatok kidolgozása. Ez szorosan kapcsolódik a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztéséhez. A gazdaságirányítási rendszer 1968-ban bevezetett reformja óta változások következtek be a vállalati gazdálkodásban, a tervezés és szabályozás rendszerében, a döntési hatáskörök megosztásában. Ugyanakkor nem került sor jelentősebb szervezeti átalakításra sem a gazdálkodó egységek, sem az állami gazdaságirányító apparátus tagolódásában, felépítésében. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi szervezeti rendszer sok tekintetben akadályozza a gazdasági hatékonyság növekedését, a termelési szerkezet szükséges átalakítását, a külgazdasági nehézségek megoldását, a belső piac igényeinek kielégítését, a gazdasági mechanizmus előnyös oldalainak kibontakozását. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében folyó kutatás felöleli a gazdasági alapegységek tagolódásának és az állami gazdaságirányító apparátus, az érdekképviseleti központok, tanácsok felépítésének vizsgálatát; a gazdálkodó és gazdaság irányító szervezetek funkcióinak, döntési köreik jogi megosztásának e szervezetek tényleges működésének elemzését; a szubjektív tényezők (vezetők) szerepének, a centralizáció-decentralizáció alakulásának jellemzését, s annak a bemutatását, hogy milyen a vállalatok vezetőségének kapcsolata a vállalati és területi politikai és társadalmi szervekkel. E témához szorosan kapcsolódik a "Szocialista vállalat" elnevezésű kutatás, amely gyakorlatilag már 1976 óta folyik, s feladata a vállalatirányítás tevékenységének komplex vizsgálata — közgazdasági, jogi, szociológiai, szervezés-és vezetéstudományi szempontból; differenciált leírást kell adnia a vállalati típusok jellemzőiről, a vállalatok működésének hajtóerőiről, a fejlődésük dinamikáját biztosító tényezőkről, a vállalatok racionalizáló, innováló tevékenységének eredményességét biztosító feltételekről; a vezetés és a szakapparátus munkájáról; a vállalati belső mechanizmus működésének jellemzőiről, az üzemi demokrácia működéséről, s a vállalatok együttműködési készségének, rugalmasságának, piaci aktivitásának alakulásáról. 50