Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások

Gazdaságunk fejlesztése, adaptációs-megújulási képességének fokozása, külgazdaságunk feltételeinek javítása népünk életszínvonala emelésének legfontosabb feltétele. Pártunk XII. kongresszusa gazdasági lehetőségeink reális felmérése alapján az életszínvonalpolitikában az eddig elért színvonal megőrzését tűzte ki célul. (...) A gazdaságpolitikával szoros összhangban, kölcsönös meghatározottságban kell meghatároznunk a szociálpolitikát is, amely sajátos szabályozó szerepet tölt be az emberek életszínvonalának alakításában. Az elmúlt kutatási tervidőszakban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében vizsgáltuk az egyenlőségi-egyenlőtlenségi viszonyok tudati tükröződését. A kutatások eredményeiből az a következtetés vonható le, hogy egyfelől az emberek már a fejlettségünk mai fokán olyan egyenlőségi viszonyokat szeretnének látni, amelyek talán csak a szocializmus fejlettebb fokán vagy csak a kommunizmusban valósíthatók meg (itt a "meghirdetett" célok és a valóság szétválásáról van szó), másfelől — s ez is jellemző — nagyobb teret követelnek az egyéni teljesítmény szerinti életszínvonal-differenciálódásnak. Az elmondottak talán érzékeltetik, hogy vannak viták és bizonytalanságok a szociálpolitika körül. Ezért lehet üdvözölni az "Általános szociálpolitikai koncepció kialakítását szolgáló kutatási program" kidolgozását a középtávú kutatások keretében, az MTA Szociológiai Intézete gondozásában. A kutatás célja az, hogy tisztázza a szociálpolitika alapvető elméleti kérdéseit; a szociálpolitika fogalmát, társadalmi feladatát, működési terét; viszonyát a politika más területeihez és a szociálpolitikai intézményrendszerét. (...) A gazdaság- és szociálpolitika eredményei és problémái meghatározott társadalmi viszonyrendszerben érvényesülnek, hatnak. Társadalmi fejlődésünk menetében szükségszerűen vetődött fel az az igény, hogy tudományos módszerekkel vizsgálni kell a társadalom és a gazdaság közötti kölcsönhatásokat. E felismerés alapján szerveztünk a Társadalomtudományi Intézetben kutatócsoportot a társadalom és gazdaság kölcsönhatásainak tanulmányozására, s ehhez a kutatócsoporthoz kapcsolódik az MSZMP KB agitációs- és propagandabizottsága által javasolt 'Társadalmi-gazdasági fejlődésünk tendenciái, ellentmondásai a nyolcvanas években" c. téma vizsgálata. A kutatásnak a közelmúlt és a jelenlegi konkrét magyarországi társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzését kell elvégeznie, s mozgásában, dinamikájában kell bemutatnia a makro- és mikroszintű összefüggéseket. A kutatásokban teret kapnak majd az előrejelzés elemei, s a fejlődési tendenciák és konfliktusos helyzetek bemutatása mellett a társadalomirányítás tudományos megalapozását is szolgálják. Ezért szorgalmazni fogjuk az alternatív társadalompolitikai javaslatok kidolgozását több területen. (...) A társadalomtudományi kutatásokban figyelemre méltó eredményeket tudunk felmutatni a társadalom osztály- és rétegszerkezetének vizsgálatában. Történelmi és szociológiai elemzéseink nyomon követték, dokumentálták és szintetizálták azokat a mélyreható változásokat, amelyek társadalmunk szerkezetében a felszabadulás óta végbementek. A szocialista tulajdonviszonyok kialakulásához kapcsolódóan zajlottak a magyar társadalom szerkezetén belüli nagyléptékű makrostrukturális változások, amelyek eredményeként kialakult társadalmunk jelenlegi szerkezeti aránya. Most — úgy tűnik — a társadalmi struktúrában a minőségi változások kerültek előtérbe: jelentés mértékben előrehaladt a társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz közele51