Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Czibere Tibor: A műszaki és természettudományi kutatások helyzete és hatékonysága

tekintően kell eljárni. Szellemi és anyagi erőforrásainkat a távlatilag is legígéretesebb kutatási feladatokra kell összpontosítani, s előnyben kell részesíteni a kiemelt kutatási-fejlesztési programokban szereplő témaköröket, A gazdasági környezet A műszaki és természettudományi kutatások helyzetét minden országban — így hazánkban is — a társadalmi-gazdasági környezet alapvetően meghatározza. Magyarország méreteiből, korlátozott anyagi forrásaiból következően nem törekedhetünk a tudomány minden területén nagy erőket foglalkoztató kutató tevékenységre. A hazai kutatói bázis arra alkalmas, hogy néhány jól körülhatárolt területen világszínvonalon álló új eredményeket produkáljon, de általános feladatául azt lehet reálisan kitűzni, hogy a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is kihasználva, kísérje figyelemmel a nemzetközi haladást, és ehhez kapcsolódva kisebb volumenű kutatásokkal segítse elő a külföldi eredmények minél gyorsabb hazai adaptálását. A magyar gazdaság a világgazdaságban a közepesen fejlett nemzeti gazdaságok körébe sorolható. (...) Ugyanakkor a gazdaságilag fejlett országokhoz képest elmaradott a termelői infrastruktúránk. Mindent egybevetve hazánk ma az iparilag közepesen fejlett országok felső csoportjába tartozik. (...) Soron következő megoldandó feladatunk, hogy a magyar gazdaság a következő egykét évtizedben megközelítse, ill. elérje az iparilag fejlett országok színvonalát. Ez nyilvánvalóan csak intenzív fejlődés útján, s az intenzív fejlődési szakasz követelményeinek teljesítésével lehetséges. E célkitűzés megvalósításában jelentős szerep jut a tudományos kutatásoknak, s a vele szorosan együttműködő műszaki fejlesztésnek. A tudomány művelői egyrészt segítséget nyújthatnak a társadalmi-gazdasági folyamatok előrejelzésében és a gazdasági fejlesztés lehetséges útjainak kijelölésében, másrészt hatékonyan közreműködhetnek az intenzív fejlődési szakaszban nélkülözhetetlen innovációs folyamatok eredményes megvalósításában. A magyar népgazdaság mélyreható átalakulásával egyidejűleg bontakoztak ki a világgazdaságban azok az igen erőteljes változások, amelyek mind az egyes nemzetgazdaságokat, mind a világgazdaság egészét új utakra terelik, s egyszersmind új problémákat vetnek fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében. (...) Nyilvánvaló, hogy e világgazdasági változások nemcsak új helyzetet jelentenek számunkra, hanem magasabb követelményeket is támasztanak velünk szemben, és egyúttal felszínre hozzák gazdaságunknak a műszaki fejlesztéssel és a hatékonysággal kapcsolatos gyenge pontjait. Külgazdaság és a tudományos kutatás Az utóbbi években közgazdászaink sokat foglalkoznak azzal, hogy hazánk világgazdasági helyzetének alakulását illetően milyen irányú változások várhatók a következő években, évtizedekben, és e változásokra adandó válaszként népgazdaságunknak milyen külgazdasági stratégiát kell kialakítania. A válaszadást sürgeti az a tény, hogy a világgazdaságban korszakváltás tanúi vagyunk, s ez a magyar gazdaságot rendkívül érzékenyen érinti. Gazdaságunk közismert nyitottságánál fogva számunkra létkérdés a nemzetközi munkamegosztásban való eredményes részvétel. (...) 32