Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Porkoláb Albert: Megnyitó
A megye könyvtári hálózatára, fejlődésére összességében büszkék lehetünk. Tanacsaink könyvállományt fejlesztő tevékenysége, a megyei, a városi-járási könyvtárak módszertani munkájának erősödése, könyvtárosaink képzettségének javulása és odaadó munkája együtt eredményezte, hogy az országos képnél a megyében sokkal kedvezőbb a helyzet. A korszerűbb ellátási rendszer kiépítése, a differenciáltabb szolgáltatások, az olvasótáborok sikere, népszerűsége figyelemre méltó. Lehet, hogy vitatható amit mondok, de ezen a területen én a falusi tanító néni vezetésével hetente 1—2 órát működő látszat-könyvtár problémájánál sokkal nagyobb gondnaktartom, hogy — a lakosság egyharmada elemi olvasási nehézségekkel küzdve soha nem vesz könyvet a kezébe; — s másik egyharmada is csak alkalmanként találkozik vele; — s mindössze a lakosság egyharmada haszonélvezője impozáns könyvkiadásunknak és szépen fejlődött könyvtárhálózatunknak! Legellentmondásosabban fejlődő intézményeink a művelődési házak. Miközben elpanaszoljuk, hogy nincs igazi megyei művelődési központunk: az intézmények zöme erkölcsileg és fizikailag elavult, és nem teszi lehetővé a helyi közösségi művelődés szervezését. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy meglevő intézményeink egyharmada formálisan működik, nem tudták hatókörüket kellően növelni, azaz lényegében nem tudtak új rétegeket bevonni a művelődésbe. A megye kulturális életében fontos helyet foglal el a könyvtári hálózat és annak fejlesztése. Számos könyvtárat bővítettünk, korszerűsítettünk, jónéhány pedig új otthonba költözött; fejlődött a könyvtári rendszer: — az új könyvtárépületek közül — amint arról tisztelt vendégeink is meggyőződhetnek — kiemelkedik a sátoraljaújhelyi Városi-járási Könyvtár, s befejezéséhez közeledik a sárospataki Városi Könyvtár építése; — csaknem minden városi, járási könyvtár zenei részleggel bővült; — az ésszerűbb szervezésnek, a meglevő belső tartalékok feltárásának és a jobb szakmai munkának egyik megnyilvánulási formája a járási szintű központi könyvellátó rendszer, melyet elsőként a miskolci járásban vezettünk be; — a kedvező tapasztalatok birtokában tovább építjük ezt a rendszert, elsősorban a kistelepüléses járásokban. Az aprófalvak lakosságának megfelelő ellátása jelenleg megyénk könyvtárügyének egyik legnagyobb gondja. Miskolcon — az országos szinthez is hasonlítva — igen jó a könyvtári ellátás. Az itt működő tanácsi és szakszervezeti könyvtárak állománya meghaladja az egy milliót, olvasóik száma közel 56 ezer, a város lakosságának 27 százaléka. A kölcsönzött kötetek száma pedig megközelíti a másfél milliót. Ali. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár 335 ezernyi állományegységével, több mint 17 ezer beiratkozott olvasójával, napi 500—700 fős átlagforgalmával az ország egyik legnagyobb közművelődési könyvtárává nőtt, s a város könyvtárügyének egyik meghatározója a több mint 500 ezer dokumentummal és a szolgáltatások széles skálájával a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára. 29
