Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Porkoláb Albert: Megnyitó

— új szocialista városaink: Kazincbarcika és Leninváros a megye kulturális életében is sajátos színfoltot képviselnek; — az iskolázottsági szint az utóbbi évtizedben jelentősen növekedett, s gondjaink ellenére megközelítettük az országos átlagot; — kiépült művelődési intézményhálózatunk, all. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár és a megyei múzeumi szervezet új épületbe költözött, művelődési központ létesült a diós­győri munkáskörzetben, és rövidesen átadjuk a sárospataki művelődési komplexu­mot is; — országosan is jelentősek művészeti rendezvényeink, a művészeti, tudományos műhelye­ink tevékenységének színvonala; — az ország képzőművészeti életében rangos helyet foglal el a miskolci grafikai műhely. A Miskolci Szimfonikus Zenekar határainkon túl is számontartott együttes. A Miskolci Nemzeti Színház művészeti alkotómunkájával országos érdeklődésre tart számot; — írók, költők fontos és népszerű találkozási fóruma a Tokaji Irótábor, melynek megte­remtésében kezdeményező szerepet játszott a 20 éves évfordulóját ünneplő Napjaink című folyóirat; — 1982-ben 22. alkalommal rendeztük meg Miskolcon az Országos Film- és TV Feszti­vált; — Sárospatak visszatérő rendezvénye a Nemzetközi Néptáncszeminárium s a külföldön élő magyarok gyermekei részére szervezett anyanyelvi tábor; — Kazincbarcika a házigazdája az Országos Pedagógiai Tanácskozásnak és a Nemzetközi Színjátszó Fesztiválnak, Mezőkövesd pedig az Országos Kis Jankó Bori Hímző Emlék­pályázatnak és kiállításnak; — itt, az Egyetemváros falai között rendezzük meg a társadalmi-gazdasági fejlődésünk által felvetett kérdésekre választ kereső Miskolci Nyári Egyetemet; — az elmúlt években alakult Miskolci Akadémiai Bizottságtól azt várjuk, hogy kedvezően befolyásolja a régió tudományos életének fejlődését. A műveltség megalapozása, a művelődési igények felkeltése, a kulturális szokások kialakítása elsősorban a megye oktatási-nevelési intézményeinek a feladata. Anélkül, hogy részletesen szólnék e terület eredményeiről és gondjairól, csak két dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani: — a középiskolákból egyetemre, főiskolára jelentkezők közel 60 százaléka tesz eredmé­nyes felvételi vizsgát, s 53—54 százalékuk nyer felvételt; — a gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben továbbtanuló fizikai dolgozók gyermekeinek aránya meghaladja az országos átlagot. 1981-ben megkezdte működését a Nehézipari Műszaki Egyetem Jogi Intézete, és tervezzük a közgazdasági egyetemi képzés feltételeinek megteremtését. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális élete sajnos komoly gondokkal is küsz­ködik: — jelentős az iskolázatlan fiatalok száma, s a tankötelezettségi törvény hiányos végrehaj­tása miatt ezzel továbbra is számolni kell; — számukhoz képest alacsony és csökkenő tendenciájú a dolgozók esti iskolájában tanu­lók száma. 28

Next

/
Thumbnails
Contents