Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Porkoláb Albert: Megnyitó

PORKOLÁB ALBERT a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyettese MEGNYITÓ Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc párt-, állami és társadalmi szervei nevében tisztelettel köszöntöm a Magyar Könyvtárosok Egyesülete miskolci vándorgyűlésének részvevőit, minden kedves vendégünket. Megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyénkben rendezi meg XIV. vándorgyűlését. Úgy gondolom, ez egyben a könyvtárügy terén kifejtett munkánk elismerését is jelenti. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét — az évszázados bányászati-kohászati hagyományaira és jelenére, a rohamos léptekkel kiépített új, szocialista vegyiparra gondolva, ipari létesítményeinket látva — sokan csak mint nehézipari megyét ismerik és említik. A sokszínű és gazdag múlt, a hatalmas ipari beruházások, új városaink, nem utolsósorban szép természeti tájaink mellett azonban joggal lehetünk büszkék megyénk művelődéstörténeti értékeire és napjaink művelődési eredményeire. Az abaúji tájon Vizsoly és Gönc adott otthont Károli Gáspárnak, Sárospatakról a Rákócziak neve és a 450 éves ősi iskola jut eszünkbe, melynek falai között tanult Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan. Széphalom volt utolsó otthona Kazinczy Ferencnek, a nyelvújítási harc fáradhatatlan vezérének. A teljesség igénye nélkül említett művelődéstörténeti hagyományok mellett figyelemre méltó megyénk népművészete; a matyó népi díszítőművészet, a Hegyköz és a Bodrogköz néptánc-, népdalkultúrája, a mezőcsáti kerámia és a sajátosan egyedülálló ózdiborsodnádasdi munkásfolklór. Megyénk mai kulturális arculatának alakításában, a haladó hagyományok ápolása, továbbéltetése és őrzése mellett nagy gondot fordítunk az új kulturális értékek létrehozására. Törekvéseink eredményét bizonyítja az a fejlődés, amely az elmúlt évtizedekben megyénk művelődési életében bekövetkezett: - növekedett a lakosság általános és szakmai műveltsége, politikai és közéleti aktivitása; — átalakult a falu társadalma, megváltozott az ott élők életformája, életmódja, kulturális szokásai; 27