Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Dr. Zsidai József: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének közreműködése a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak végrehajtásában
1980: A magyar könyvtárügy fejlődése az elmúlt évtizedben (1971 -1980.) A III. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak végrehajtása. A mostani vándorgyűlésen a IV. konferencia ajánlásai mögött húzódó feladatok kibontásán fáradozunk. Véleményem szerint a magyar könyvtárügy temérdek teendője közül két kulcsfontosságú problémát kell kiemelni és az egyesület erőfeszítéseit ezekre kell koncentrálni. Először: a termelést, a gazdaságot s az ezzel összefüggő kutatást hatékonyan és ésszerűen kell kiszolgálni azonnal konvertálható információkkal. Másodszor: a gyermekeket, az ifjúságot, a felnövekvő nemzedéket meg kell tanítani olvasni, könyvet használni; művelt emberré nevelésüket elő kell mozdítanunk, hogy majd valamikor ez a jelző az egész magyar társadalomra érvényes legyen. Mindkét feladat elemi fontosságú, és egyazon célra irányul: a fejlett gazdasággal és magas műveltségű eszményekkel áthatott szocialista társadalom épülésének könyvtári eszközökkel történő hathatós támogatására. Az első feladat a szakkönyvtárak, a második a közművelődésiek feladatkörébe tartozik, de egymástól el nem választhatók, mert egymást erősítik, egymásra épülnek. A gazdaságfejlesztéssel összefüggő könyvtári ügyekben az egyesületnek jelentős központi feladatai is vannak. Mindenekelőtt segítenie kell a Művelődési Minisztériumot a tervezésben, a megvalósítható tervek kidolgozásában. Újra át kell gondolni a műszaki könyvtárak és a szakirodalmi tájékoztatás ügyét. Erre éppen most kínálkozik nagy lehetőség, mert napirenden van az Ipari Minisztérium információs programjának kidolgozása. Minden nagyobb érdekelt intézményt ebben meg kell kérdezni:a műegyetemi könyvtárakat, a tájékoztatási intézményeket, az Országos Műszaki Könyvtárt és Dokumentációs Központot, az Országos Könyvtárügyi Tanácsot és az egyesületet is. Mivel az alkalom most az előbbrejutás lehetőségét hordozza magában, élni kell vele. Emellett az egyesület saját kapcsolatai révén segítse elő a korszerű technológiák tanulmányozását és hazai meghonosítását, más esetekben pedig a nemzetközi munkamegosztás szélesítését. Egyetértek Vályi Gáborral abban, hogy elutasítja azt a magatartást, amely kizárólag újabb és újabb pénzeszközökhöz köti a cselekvési szándékot. A modern technológiák ismeretében ma már tudjuk, hogy a hagyományos szolgáltatások is megmaradnak, vagy alternatív funkciókat teljesítve élnek tovább. Javításuk saját erőből is megoldható. A legkorszerűbb eljárások meghonosodását — az ésszerű keretek között — gyorsítani szükséges. Hangsúlyozom az ésszerűséget, a józan mértéktartást, mert nem lehet gátlástalanul követelőzni és nem szabad csak fejleszteni ,,kerül,amibe kerül alapon. Hogy mi az ésszerű, mi a helyes és járható út, azt nekünk kell eldönteni, behatárolni. Ehhez sok-sok ismeretre van szükség, melyhez az egyesület keretei között folyó továbbképzés eredményesen járulhat hozzá. Az egyesület ez irányú központi feladatain túltekintve, a műszaki szekcióra hárul a felelősség zöme azért, hogy jó irányba késztesse a műszaki könyvtárosokat, tájékoztatási szakembereket és cselekvésre ösztönözze őket. Csak oldalágról említem meg, hogy a társadalomtudományi szekció munkája is igen jelentős, nem is könnyű, mert egyrészt a társadalomtudományoknak mind nagyobb szerepük van a termelésben és mert e területen az információs rendszert sokkal nehezebb kiépíteni,mint a műszaki és természettudományokban, mivel a külföldi, átvehető kész anyag mennyisége elenyésző. 42
