Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Dr. Zsidai József: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének közreműködése a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak végrehajtásában
A gyermek- és ifjú korú nemzedék olvasóvá nevelése szintén nagy horderejű és nagyon nehéz könyvtári feladat. Azt hiszem, elsősorban az itt dolgozó könyvtárosokat kell segítenünk abban, hogy minél teljesebben felkészüljenek küldetésükre. A könyvtárügyi konferencián Pozsgay Imre miniszter elmondta, hogy a nyolc általános iskolai osztályt el nem végzők újratermelődnek, számuk jelenleg is másfél millióra tehető. Ezzel a tehertétellel számolnunk kell épp úgy, mint a két műszakos oktatás hátrányaival is. Változó korunkban a megnövekedett család-problémák ugyancsak ide tartoznak. A családi könyvtárak mint jó példák, befolyásoló tényezők veendők számításba. A gyermek és serdülőkor arculatának és változásának nyomonkövetése könyvtárosainktól sok erőfeszítést kíván: pedagógiai, pszichológiai, szociológiai felkészültségüket kell fejleszteni, azt a képességüket és készségüket, hogy az iskolai könyvtárakkal és magával az iskolával is jól működjenek együtt. A továbbképzést tehát ez irányban kell fejleszteni, s az egyesület vezetése ebben mindkét szekció munkáját segíteni fogja. A nehézségek ellenére előbbre kell lépnünk a fiatalság rendszeres könyvtárhasználóvá nevelésében, mert a nemzetközi összehasonlítás adatai ránk nézve egyáltalán nem hízelgőek. Könyvtárba beiratkozott olvasók aránya ugyanis a hazai 14,9%-kal szemben Csehszlovákiában 16, Hollandiában 24,5, Finnországban 37,3 százalék. A demokratizmus fejlesztésével, a demokrácia és az állami irányítás összefüggésével elvszerűen és konkrétan is foglalkozni kell. Pártunk politikájának központi feladatai közé tartozik a szocialista demokrácia szélesítésére törekvés. Az utóbbi időben magasabb párt- és állami szervek is vizsgálják azt, hogy az értelmiség szerepkörét a társadalomban hogyan lehetne bővíteni olyképpen is, hogy a társadalmi szervezetekben és a szakmai egyesületekben alakuljanak ki a magas színvonalú szakmai fórumok. Olyanok, amelyek osztoznak az ország vagy egy szakágazat gondjaiban és tesznek is valamit a gondok enyhítéséért. Ilyen értelemben kell a mi egyesületünkben is foglalkozni a demokráciával, a demokratizmus további szélesítésével. A demokrácia mind erőteljesebb kiteljesedése során a Művelődési Minisztérium elvárja tőlünk, hogy közel négyezres tagságunk tapasztalataival, mindennapos munkájával segítse őt abban, hogy a könyvtárügyről frisses helyes tájékozottsággal rendelkezzék. Azt is remélik, hogy a szükséges intézkedések kidolgozásában szintén segítünk, mert igen lényeges szempont a művelődési kormányzat számára, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek végrehajtásához társakat talál. A demokrácia útjának és működésének valóban legfontosabb ismérve, hogy azokban az ügyekben, amelyekben korábban már egyetértettünk, a végrehajtást erőnkhöz mérten támogassuk. E pontban azután sokféle egyesületi feladat sűrűsödik: a probléma értelmezése, a helyes tájékoztatás, a továbbképzés, az érdekvédelem és még sorolhatnám. Úgy gondolom, hogy szakmánk demokratizmusának szélesítése során ilyen felfogásban az állami irányítás biztosan számíthat az egyesületre, amely a szakmai tapasztalatok és vélemények gyűjtőhelye: a tisztességes, jóindulatú,a szocialista könyvtárügy mellett elkötelezett, de határozott arculatú lelkiismereté. A szervezet tagjai a területi és szakágazati szervezetekben, a legkülönbözőbb szakmai fórumokban, a vándorgyűlésen és az évi közgyűlésen nyílt, őszinte, kritikus hangvételű, de felelősségteljes párbeszédet folytatnak egymással és a főhatóság képviselőivel. 43
