Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés szekcióülésein (1979. augusztus 9-10. Veszprém) elhangzott előadások, korreferátumok - Heili Saarinen: Lappföld könyvtárairól

LAPPFOLD KÖNYVTARAIRÓL Heli Saarinen igazgató*, Városi Könyvtár, Rovaniemi, Finnország Szeretnék néhány szót szólni a finnországi Lappföld könyvtárairól, s remélem, hogy így képet adhatok közművelődési könyvtári rendszerünk egészéről is. Különösképpen a kis könyvtárakról fogok beszélni, amelyek súlyosabb problémát jelentenek, mint a nagy városi könyvtárak. A finn könyvtárak a gyors fejlődés szakaszát élik: nagyon népszerűek és népszerűségük egyre nő. Megkétszereződött a kikölcsönzött könyvek száma az utolsó évtizedben és ma is évente 7—10 %-kal nő. Tulajdonképpen ebből a rohamos fejlődésből erednek azok a problémák, amelyekkel manapság szembe kell néznünk. Ezek közül is a legnagyobb az, hogy nincs elegendő szakképzett könyvtáros. Egyszerűen nem tudunk kiképezni annyi könyvtárost, amennyire szükségünk lenne. Másodsorban az anyagi források általános szűkössége jelent gátló tényezőt. Sokkal nagyobb kölcsönzési állományra van igény, de igen nehéz pénzt szerezni az állománygyarapításra. A harmadik problémát az egyenetlen fejlődés okozza; sok, jól felszerelt nagy könyvtárunk van, de ugyanakkor egy sor alacsony színvonalon működő kis könyvtárunk is. Ha a lappföldi könyvtárakat tekintjük, néhány sajátos vonásuk megkülönbözteti őket az egyéb finn könyvtáraktól, de általánosságban mégis azt mondhatjuk, hogy az egész országban ugyanazokkal a problémákkal találkozunk. Lappföld az ország északi részének legalacsonyabb lakósűrűségű vidéke. Kiterjedése akkora, mint egész Magyarország, s ez Finnországnak egyharmada. Lakossága azonban mindössze 200 000 fő, míg Finnország teljes népessége majdnem 5 millió. Következésképpen az északi területek igen ritkán lakottak. Ez azt is jelenti, hogy a nagy távolságok miatt Lappföld lakóinak kevesebb közvetlen kapcsolatuk van egymással, s így a kommunikáció egyéb módjainak jelentősége megnő. Lappföld lakóinak foglalkozási megoszlása általában egybevág Finnországéval. Igaz, hogy a mezőgazdaság mellett a rénszarvastenyésztés fontos szerepet játszik a községek gazdasági életében. Mégis, a települések leglényegesebb jellemzője a kulturális szolgáltatások szempontjából az, hogy nagyipar gyakorlatilag nem létezik, a munkahelyek nagyobb részét kisüzemek biztosítják, a munkanélküliség aggasztóan nagy, s a községekből elvándorol a fiatalság a déli központokba, sőt külföldre is. Lappföld lakói nagyon intenzíven használják a könyvtárakat. Például Rovaniemiben az elmúlt évben lakosonként 20 kötetet kölcsönöztek, ami Finnországban meglehetősen nagy számot jelent. Ez a viszonyszám országos szinten 14,8, de Lappföldön 17,2 kötet, s ez azt jelenti, hogy a Lappföld az elmúlt tíz év alatt az utolsó helyről az első helyre került a megyék között ebben a tekintetben. *A kisközségek központi könyvtári ellátásáról megtartott nemzetközi konferencián (1979. aug. 10.) elhangzott előadás. 72