Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)
Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1979. évi munkájáról
adásokat (Fejér megyei Szervezet), a könyvkiadással, hanglemezkiadással és a könyvértékesítéssel kapcsolatos rendezvényeket (Heves, Somogy m.), a televízió és az irodalom kapcsolatának problémáival foglalkozó rendezvényeket (Csongrád m.) és még sorolhatnám. Az előadások, vitaülések mellett több szervezetünk rendszeresen szervezett kulturális jellegű megmozdulást, kirándulást és emelkedett azoknak a rendezvényeknek a száma is, amelyek célja az volt, hogy a szakmai előadások mellett lehetőséget adjanak egy-egy terület könyvtárosai közötti személyes kapcsolatok kiépítéséhez. Nógrád, Csongrád, Fejér megyei szervezeteink példája bizonyítja a fenti törekvések helyességét. Egyesületi életünk erősödését, szakmai tekintélyének növekedését lemérhetjük abból is, hogy a területi szervezetek rendezvényei az elmúlt időszakban már nemcsak a megyeszékhelyen, hanem felváltva más városokban, illetve járási könyvtárakban kerülnek megrendezésre. Ezek a* »kis vándorgyűlések" részben segítenek azon a gondon is, amely még mindig visszatér, hogy t.i. a kisebb települések könyvtárosai nehezebben jutnak el egy-egy rendezvényre, jelzi azt is, hogy a rendezvényeknek helyet adó intézmények ma már fontosnak tartják egyesületi munkánkat. Ennek a módszernek helyességét bizonyítja a Heves megyei, az immár hosszú évek óta igen jó munkát végző Szabolcs-Szatmár megyei, a Nógrád megyei és a még alig egy éve működő Győr-Sopron megyei szervezetünk tapasztalata. Az 1979. évi munkatervben célul tűztük ki magunk elé, hogy erősítsük a szervezetek vezetősége és tagsága közötti szakmai, emberi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését, a közös munkát. 1979-ben több ilyen rendezvény, megbeszélés zajlott le a területi szervezetek, szekciók, bizottságok együttműködésének eredményeként. így került sor a Zenei Könyvtáros Szekció és a Somogy megyei szervezet kétnapos kaposvári rendezvényére, amelynek érdekes szakmai programja mellett klubnapra, múzeumlátogatásra is jutott idő, a Műszaki Könyvtáros és a Társadalomtudományi Szekció több közös rendezvényére, amelyek közül kiemelem Harold Dierickx-nek, az UNISIST Bibliográfiai Leírások Nemzetközi Központja igazgatójának előadását a géppel olvasható bibliográfiai információk cseréjéről, a Gyermekkönyvtáros Szekció és az Olvasáskutatási- és Pedagógiai Bizottság közös és eredményes pályázati kiírását és lebonyolítását, a Nógrád, Borsod és Heves megyei szervezet, valamint a Gyermekkönyvtárosok Szekciója közös szervezésében megrendezett kétnapos továbbképző tanfolyamot, a Pest és a Hajdú-Bihar megyei szervezet tagsága között kialakult közvetlen együttműködést, amelynek eredményéről 100 pest megyei könyvtáros élményei tanúskodnak, a Bács-Kiskun megyei és a Szolnok megyei szervezet, illetve a Hajdú-Bihar megyei szervezet vezetői között kialakult jó kapcsolatot. Tagságunk jelentős része — közel 1500 fő - öt, jól működő szekcióban fejti ki tevékenységét. Az elmúlt évtized tapasztalatai, s különösen az utolsó öt év fejlődése a bizonyítéka annak, hogy ez a szervezeti forma eredményes, életképes és megfelel a tagság érdekeinek. Mielőtt rátérnék a szekciók munkájának ismertetésére, engedjék meg, hogy eloszlassak egy még mindig visszatérő félreértést: a területi szervezetek és a szekciók jogállásukat tekintve egyenrangúak, csak — ha úgy tetszik - működési területüket illetően van különbség. Míg az előbbiek „illetékességi" területe egy-egy közigazgatási egység, addig az utóbbiak könyvtártípus, illetve tudományágak szerint szervezettek. Alapszabályunk ki6
