Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)
Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1979. évi munkájáról
mondja, hogy minden tag egy szervezethez tartozik, ott gyakorolja jogait, látja el kötelességét. Ott választ és ott választható. Mindez azonban nem zárja ki, hogy egy területi szervezet tagja ne vehessen részt egy — számára érdekes — szekció munkájában, rendezvényein és fordítva, ha kéri felvételét pártoló tagként. De gondolom, még ez sem szükséges, minden tagot minden rendezvényen szívesen látunk. Ismétlem: tartozni csak egy szervezethez lehet. Elnökségünk mindig is azt ajánlotta és ajánlja ma is a nem budapesti tagjainknak, hogy területi szervezethez tartozzanak jogilag — amelynek nyilvánvalóan több oka van — s ha valamelyik szekció munkája esetleg érdeklődésre tart számot, kérjék felvételüket mint pártoló tagok, így mindig közvetlenül kapják az információt. Öt szekciónk 1979. évi munkája színes, sokrétű és szakmailag is eredményes volt. Gyermekkönyvtárosainkat tömörítő szervezetünk az Olvasáskutatási- és Pedagógiai Bizottsággal közösen jól sikerült pályázatot bonyolított le: „A gyermekirodalom és olvasó" címmel. A beérkezett 45 pályamű legjobbjait díjazták s azokból kiadvány készül. Fontos szerepet tölt be a Szekció a gyermekkönyvtárosok továbbképzésében: két ízben is tanácskozott erről a szekció vezetősége a KMK és a megyei gyermekkönyvtárosok képviselőivel, s ennek eredményeként a megyék zömében gyakran több napos továbbképzésre került sor. Ifjúsági Könyvtáros Szekciónk 180 fős létszámmal működik. Az év folyamán három tanácskozásra került sor: szakkörök a könyvtárban, a nem hagyományos dokumentumok és a képzés, önképzés, önművelés témákban. Több könyvtárat is meglátogattak a tagok és számos kulturális rendezvényen vettek részt. A Szekció munkájához jelentős segítséget adott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központja és a Fővárosi Művelődési Ház, mind erkölcsileg, mind anyagilag. Elnökségünk sajnálatosnak ítéli, hogy az Ifjúsági és a Gyermekkönyvtáros Szekció között a munkakapcsolatok kiépítése a kezdeti lendület után alábbhagyott, megrekedt, holott a két szervezet tagjainak eredményes szakmai munkájához a jó együttműködés a mindennapi életben szinte elengedhetetlen. 670 fővel legnagyobb szervezetünk a Műszaki Könyvtáros Szekció. Munkáját — mint eddig is — a rendszeresség, a következetesség, a jól megválasztott és felépített program jellemezte az alábbi hármas csoportosításban: a mindennapi munka gyakorlati kérdései két előadásban; a könyvtár- és a tájékoztatásügy időszerű kérdései (pl. tároló könyvtárak, számítógépes on-line információkereső rendszerek magyarországi bevezetésének lehetőségei, az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma fejlesztése stb.), valamint kétöszszejövetel foglalkozott a nemzetközi szakmai kitekintéssel, a nemzetközi együttműködés kérdéseivel. Ismét nagy sikere volt a kétnapos vidéki rendezvénynek és a külön programként megrendezett könyvtárlátogatásnak. 1979-ben folytatódott az OMKDK-val közösen a főiskolai államvizsga előkészítő konzultációsorozat s két önköltséges külföldi tanulmányútra is sor került: 14—14 fő látogatott az NDK-ba, illetve tekintette meg a prágai RPRO '79 kiállítást. A jól sikerült NDK tanulmányút nem utolsósorban az NDK Könyvtár Egyesület Műszaki Könyvtárak Szekciójával kialakított közvetlen, baráti kapcsolat eredménye. Igen jók a Szekció kapcsolatai más szervezetekkel és bizottságokkal is. A Társadalomtudományi Könyvtáros Szekció tagjainak száma valamivel meghaladja a 200 főt. Az év során hat továbbképző, ismeretfejlesztő előadást szerveztek, amelyen 7
