Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés szekcióülésein (1979. augusztus 9-10. Veszprém) elhangzott előadások, korreferátumok - Dr. Dúzs János: Szakirodalmi információs rendszerünk fejlesztésének egyik alapkövetelménye az együttműködés és a koordináció hatásfokának a növelése

SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓS RENDSZERÜNK FEJLESZTÉSÉNEK EGYIK ALAPKÖVETELMÉNYE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KOORDINÁCIÓ HATÁSFOKÁNAK A NÖVELÉSE Dr. Dúzs János főosztályvezető, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Nagy örömet jelent számomra, hogy mind a szekcióülés házigazdája, mind pedig az Egyesület elnöke példamutató harcosai annak, hogy a nagy szakkönyvtárak egyre hatékonyabb munkát végezzenek a szakirodalmi információ korszerűsítése terén. Úgy vélem, hogy a vándorgyűlés témaválasztása: „a könyvtárközi munkamegosztás és együttműködés a hatékonyság és gazdaságosság szolgálatában", ez fejlődésünknek igen lényeges, időszerű, szükséges, bár korántsem elégséges elemét és feltételét képezi. Ezért engedjék meg, hogy a következőkben ne a könyvtárközi viszonyokról, hanem a könyvtári, a dokumentációs és az információs tevékenység szükségszerűen szervesen összefüggő folyamatáról szóljak röviden. Teszem ezt azért is, mert ha ez a folyamat valahol megakad vagy megszakad, illetve nem szerves összefüggésében fejlődik, akkor az egyes részek esetleges hatékonysága, gazdaságossága sem érvényesül a folyamat egészében, a népgazdaság szintjén. A rendelkezésre álló idő sajnos nem teszi lehetővé, hogy a témáról a legfrissebb, szakmailag érdekes és fontos események tapasztalatait, mint például a közelmúltban tartott UNISIST II. Kormányközi Konferencia tanulságait, vagy az NTMIR fejlesztésével kapcsolatos legújabb lépéseket ismertessem. Úgy vélem ezért, hogy azzal tudom leginkább célkitűzéseinket szolgálni, ha röviden vázolom, mit tartalmaz az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer korszerűsítésének közelmúltban elkészült tervezete. Ismeretesek a kutatási-fejlesztési információs tevékenység korszerűsítésének fejlesztésére vonatkozó felsőszintű határozatok. Az MSZMP Politikai Bizottságának a tudománypolitika helyzetével foglalkozó elemzése többek között megállapította, hogy a kutatási-fejlesztési információs rendszer kiépítésének nincs világosan megfogalmazott koncepciója, nincs megfelelő információs szakember-gárda, nem kielégítő a gépesítés, a koordináció és így tovább. A Minisztertanácsnak, a PB állásfoglalása alapján, ugyancsak születtek idevonatkozó határozatai és a TPB is többször foglalkozott ezzel a kérdéssel. A K+F információellátásának korszerűsítésére irányuló munkák tapasztalatai alapján, ez év márciusában az OMFB, az MTA és a KSH vezetői arra a következtetésre jutottak — és ezt a TPB felé készített tájékoztatásban is rögzítették — hogy a K+F információs rendszer fejlesztését azáltal lehet meggyorsítani és hatékonnyá tenni, ha a rendszer két fő összetevőjére különálló, de kellően összehangolt koncepció kerül kidolgozásra és megvalósításra. Az egyik összetevő a K+F irányítási információs rendszere, a másik pedig a K+F tevékenységét is kiszolgáló Országos Szakirodalmi Információs Rendszer. A Könyvtári Figyelőben megjelent írásokból is ismeretes, hogy e koncepció kidolgozását előkészítő munkák igen széles körűek voltak, szakmai és társadalmi viták is segítet47