Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)
A XI. Vándorgyűlés szekcióülésein (1979. augusztus 9-10. Veszprém) elhangzott előadások, korreferátumok - Dr. Dúzs János: Szakirodalmi információs rendszerünk fejlesztésének egyik alapkövetelménye az együttműködés és a koordináció hatásfokának a növelése
ték létrejöttét. A koncepció tervezete szelektív jellegű fejlesztési elképzelést tükröz és azt kívánja elérni, hogy miközben az innovációs lánc egészének, ebben elsősorban a K+F információigényének a kielégítése viszonylag gyors ütemben javul, egyszersmind a jelenlegi szakirodalmi információs hálózatunkat, rendszerszerű fejlesztés révén, az eddiginél jobbá, szervezettebbé, hatékonyabban együttműködővé, tehát valóban országos szakirodalmi információs rendszerré alakítsuk. Mik végeredményben a korszerűsítési koncepció legfontosabb feladatai? A következő három: 1. a korszerű számítógépes információs technológiák alkalmazásának a fejlesztése; 2. a szakirodalmi információs rendszer országos koordinálásának a fejlesztése; 3. a szakirodalmi információs tevékenység fejlesztése az egyes minisztériumok területén. E feladatok megoldását szolgáló teendők közül jelenleg csak néhányra tudom felhívni figyelmüket annak érdekében is, hogy mind a vitaindító előadás állításait, mind pedig az általam vázoltakat is az Önök tapasztalatai alapján lehessen megerősíteni, vitatni, vagy valamilyen módosítási javaslattal is élni. A korszerű számítógépes technológia alkalmazásában két kiemelkedő feladatot jelöl meg a koncepció tervezete. Az egyik a mágnesszalagos adatbázisok off- és on-line hasznosításának a fejlesztése. És már ennél a munkamegosztásra és a kooperációra vonatkozó fontos elv is rögzítésre kerül, amelyet a következő években a gyakorlatba át kellene ültetni. A korszerű mágnesszalagos szolgáltatások bevezetésében a decentralizáció elvét országos koordináció keretében kell érvényesíteni. A szolgáltatásokat eddig is abban az alap-, ipar- és tudományágban, illetve azokban az intézményekben szervezték meg — és így kell a jövőben is tenni •-, ahol az adatbázis iránt az igény a legerőteljesebben jelentkezik, ahol a szolgáltatáshoz szükséges szakismeret és a szakirodalom felhalmozódik. A népgazdasági, ipari és tudományágakat átfogó adatbázisokat a megfelelő országos ipari, tudományági koordináló szerv információs intézményében célszerű kialakítani. A mágnesszalagos adattárak bevezetése terén növekvő mértékben kell kihasználni a nemzetközi információcsere, a viszontszolgáltatás lehetőségeit, elsősorban a külföldi gépi adatbázisokhoz való input adatok szolgáltatásának a fokozása révén. És végül, de nem utolsósorban, kiemelten szeretném hangsúlyozni, hogy a szalagról nyert bibliográfiai és egyéb információkhoz a felhasználók részére a dokumentumokat eredeti vagy másolati formában, esetleg fordításban, alapvetően a szakkönyvtári rendszer bocsássa hazai és nemzetközi kooperációban rendelkezésre. A mágnesszalagos adatbázisok off-line hasznosítása terén jelenleg (1979. I. félév) a helyzet a következő: Jelenleg kilenc mágnesszalagos adatszolgáltatás működik hazánkban üzemszerűen: — ÁSZBA, a szocialista országok szabadalmi információs bázisa, amelyet a SZU Találmányi Hivatala készít és forgalmaz; — BIBDOSZ, a vezetéstudomány, vezetőképzés témakörében hazailag kifejlesztett szolgáltatás; — CAC, USA-ban előállított adatbázis a kémia, a vegyipar és a kapcsolódó szakterületek szakirodalmáról; 48
