Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés plenáris ülésén (1979. augusztus 9. Veszprém) elhangzott előadások - Villangó István: A könyvtárügy időszerű feladatai, különös tekintettel a könyvtárközi munkamegosztás és együttműködés fejlesztésére

raink felszereltségére, anyagi helyzetére, káderhelyzetére gondolunk, néhol ez érthető is. Mégis állíthatjuk, s szerencsére ma már néhány hazai példára is támaszkodva állíthatjuk, hogy mindez lehetséges, elérhető. Könyvtári rendszerünk egészének és szinte minden részének fejlődése a következő ötéves tervben nem kismértékben attól attól függ, hogyan sikerül megvalósítani az együttműködést, s hogyan sikerül teljességgel kiaknázni ennek lehetőségeit. Ma már senki előtt nem lehet ismeretlen az a tény, hogy az extenzív fejlesztési szakasznak vége.Népgazdaságunk helyzete nem teszi lehetővé, hogy minden szolgáltatásfejlesztési és szolgáltatásbővítési tevékenységhez automatikusan a feltételek arányos mértékű fejlesztésére kerüljön sor. Alapvető változtatásra van szükség a könyvtárak munkájában: sokkkai intenzívebbé, észszerűbbé, gazdaságosabbá kell tenni azt, s ehhez minden rendelkezésre álló eljárást fel kell használni, a munkaszervezés javításától, a szolgáltatási választék és szerkezet ésszerűsítésén keresztül a munka intenzitásának fokozásáig és — természetszerűen — az együttműködésben, munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásáig. Az együttműködési lehetőségek formai és tartalmi szempontból is rendkívül sokfélék, változatosak. Lehetetlenség volna valamennyit sorra venni, akár csak az említés erejéig is. Célszerűbbnek és megoldhatóbbnak tűnik, ha kiemelünk néhány olyat, amely ma már nem tekinthető csak tervnek, ahol életképes és eredményes kezdeményezések születtek, s ezek — terveink, elképzeléseink szerint — igen fontos szerepet kapnak a következő tervidőszakban is. Az egyik ilyen a jelen formájában a tanácsi közművelődési könyvtárak körére kiterjedő könyvtári ellátó rendszerek létrehozása, illetve továbbfejlesztése. A Művelődésügyi Közlöny ez évi 5. számában közzétett felhívás világosan megfogalmazta az ilyen rendszerek célját: a kistelepülések, a városkörnyéki lakott helyek és a városi külterületek korszerű könyvtári ellátásának biztosítását. Az említett településtípusok szerény számú kivételtől eltekintve egyértelműen hátrányos helyzetben vannak. Jelenlegi és tervezhető gazdasági helyzetünkben bizonyosan nem nyílik lehetőség arra, hogy minden településen vagy településrészen olyan színvonalú könyvtár jöhessen létre, amilyenre az olvasók egyre magasabb szintű és egyre differenciáltabb igényeinek kielégítéséhez szükség volna. Őszintén szólva ez a megoldás sok helyen nagyon gazdaságtalan is lenne. A könyvtári ellátó rendszer alapja az egységes, a közös gyűjtemények kialakítása, ezeknek a helyi sajátosságokat figyelembe vevő központi gyarapítása, feldolgozása, nyilvántartása és feltárása, az állományhasználat és az olvasószolgálat együttes megszervezése és kiterjesztése. Ha jól végiggondoljuk, az együttműködésnek ez a formája talán a hálózati keretben folyó kooperáció alapvető, lényegi és célra orientált továbbfejlesztésének fogható fel, amely azonban számottevő szakmai felkészültséget, módszertani módosításokat és -• nem utolsósorban — technikai feltételeket igényel. A könyvtári ellátó rendszer feltételeiben ugyanis még a jelenlegi gazdasági körülmények közt sem a könyv okozza a legtöbb és legnehezebben megoldható problémát, hanem a megnövekedett raktárigény, a szállítás s a mindehhez szükséges munkaerő. Tagadhatatlan, hogy valamennyi feltétel nem biztosítható „helyben", még akkor sem, ha az ellátó rendszert szervező {megyei, városi stb.) könyvtár és a fenntartó egy21