Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés plenáris ülésén (1979. augusztus 9. Veszprém) elhangzott előadások - Villangó István: A könyvtárügy időszerű feladatai, különös tekintettel a könyvtárközi munkamegosztás és együttműködés fejlesztésére

A könyvtári nevelőmunka formái gazdagodtak — főleg a közösségi művelődési alkalmak száma szaporodott. Szélesedett az olvasótábori mozgalom, s ezek a táborok egyre több helyen az általános műveltséget gyarapító, a közösségi magatartást formáló alkalmakká válnak. Minőségi változások jeleit, a megújítás szándékait fedezhetjük fel az Olvasó népért mozgalomban és más olvasó-nevelő akciókban. Ahol a feltételek — elsősorban a megfelelő nagyságú és kulturáltsága könyvtári tér, a jó állomány, a felkészült szakszemélyzet - adottak, ott javult a könyvtárhasználat, az olvasás minősége. Intenzíven nőtt a tudományos-ismeretterjesztő és a szakkönyvek kölcsönzésének aránya. A helyben olvasás szokásának terjedése elmélyültebb, igényesebb önálló munkát, tájékozódást tesz lehetővé. Az igények szerint tovább differenciálódik a könyvtárak tájékoztató tevékenysége. Bővülnek nemzetközi kapcsolataink. Könyvtárosaink, dokumentátoraink jelen vannak a nemzetközi fórumokon. A könyvtártani, informatikai, a művelődés-szociológiai kutatások feltételei javultak. Különösen a történelmi hagyományok kutatásához kapcsolódó könyvészeti munkálatokban sikerült előbbre jutni. Mindezek a tisztes eredmények a-könyvtárosok szakmai felkészültségét, áldozatvállalásait, lelkesedésüket is dicsérik. A legmodernebb technika könyvtári alkalmazása tovább terjedt, sikeresen fejeződött be a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes előállítására irányuló kísérlet első szakasza. Különösen jelentős, hogy a tanácsi közművelődési könyvtáraknál az állomány gyarapításának pénzügyi keretei 1977-re már elérték a tervciklusra kitűzött szintet, és a létszámfejlesztési célok is időarányosan teljesültek. Az állományalakítás kedvező irányait mutatja — még a kis könyvtárakban is — a segédkönyvek, kézikönyvek gyűjteményeinek fejlődése, a zenei részlegek, fonotékák gyarapodása, a nemzetiségi alapkönyvtárak kiépülése. Hosszan tudnám még sorolni sikereinket, eredményeinket, de fogyatékosságainkat is. Azokat az ellentmondásokat, feszültségeket is, amelyek az igények és lehetőségek, a szándékok és képességek között fennállnak. így elmondhatom, hogy a most folyó 5. ötéves tervben a könyvtárak beruházásait annak ellenére, hogy fő feladatunk a kulturális alapellátás biztosítása, aránytalanul alacsonyra tervezték és a szerény célkitűzések is csak elenyésző mértékben valósulnak meg. Nem fejeződik be az egész könyvtárügyet érintő kiemelt OSZK beruházás, alig találkozunk e tervperiódusban épített jelentős könyvtári létesítményekkel és csak néhány — elismerésre méltó kezdeményezés révén átalakított - bibliobusz beállítása történt meg. Stagnál — egyes helyeken csökken — a beiratkozott olvasók száma, sok helyütt csaknem lehetetlen az intenzív könyvtárhasználat, a hatékony és színvonalas szolgáltatások feltételeinek biztosítása. Nem teljesültek a társadalomtudományi információs rendszer fejlesztésének céljai, nem javult szükséges mértékben a könyvtárak közötti munkamegosztás és együttműködés sem. Mindezeket figyelembe véve a következő, 6. ötéves tervi feladatainkat a következőkben összegezném: A könyvtárügy továbbra is kiemelt feladata az olvasói létszám emelése, a könyvtárhasználat mennyiségi és minőségi fejlesztése a korszerűbb könyvtári ellátás révén. A terv16