Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Fejes Józsefné: A könyvtárközi kölcsönzés új rendszere, a nemzetközi kiadványcsere jelentősége

A szocialista országok nemzeti könyvtárai szakértőinek a központi katalógusokkal és a könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó 1977- évi szófiai tanácskozása is úgy foglalt állást, hogy részvételünket a nemzetközi kölcsönzésben az UAP program alapján kell továbbfejleszteni. A kiadványok széles körű hozzáférhetővé tételében az országon belül és azon túl egyaránt központi szerepe van a könyvtárközi kölcsönzésnek, szerepe szüntelenül növekszik, ahogyan a külföldi kiadványok beszerezhetősége, a külföldi irodalmi gyűjtemények gyarapításának kérdései mind bonyolultabbá válnak még a legnagyobb nemzeti és országos könyvtárak számára is. A könyvtárközi kölcsönzés céljáról, jellegéről, módszeréről alkotott felfogásunk megegyezik az IF LA legújabb könyvtárközi kölcsönzési tervezetében foglaltakkal, amelyet az augusztusi IF LA konferencián tárgyaltak. A legközelebbi jövő feladata a könyvtárközi kölcsönzés gyorsítása és egyszerűsítése. A kérésekkel gyorsan kell foglalkozni minden ponton, azaz a kérő könyvtárban, a nemzeti központban és a kölcsönző könyvtárban. Gyors módszereket kell alkalmazni a bekérésben, telex és ahol nagy távolságokról van szó, légiposta igénybevételével. Szabványos és egyszerű eljárásokat kell kifejleszteni és bevezetni, a minimumra kell csökkenteni a könyvelést és a fizetéssel kapcsolatos eljárásokat. Kihangsúlyozott minden egyes ország felelőssége a saját nemzeti kiadványainak szolgáltatására; ilyen felelősség nélkül mind a hozzáférhetőség, mind a szolgáitatás gyorsasága komolyan veszélyeztetettek. Ez a felelősség az UAP lényeges eleme. A magyar könyvtárügy szervezete alkalmas arra, hogy a kiadványokhoz való hozzáférhetőséget messzemenően biztosítsa. A közelmúltban megjelent könyvtárügyi jogszabályok, az új könyvtári törvény, a kötelespéldányok új elosztásának rendezése, a még tervezetben levő könyvtárközi kölcsönzési utasítás és a központi katalógusokba történő bejelentés tervezett szabályozása, szintén az általános hozzáférhetőséget segítik elő. A könyvtárközi kölcsönzésre új szabályozás készül, amely várhatóan a közeljövőben megjelenik. A szabálytervezetről Rácz Aranka az OSZK főosztályvezetője előadásában már közölt ismertetést a Könyvtáros 1976. évi 11. és 12. száma, és a tervezet lényeges elemeiben azóta nem változott. Az új szabályozás jellemző vonása a lépcsőzetes ellátás továbbfejlesztése. A jelenlegi szabályozás olyan többlépcsős megoldást óhajt kialakítani, amelyben minden könyvtár megtalálja a maga legmegfelelőbb kapcsolatát, és ezzel lehetővé teszi a kérések gyorsabb és biztosabb elintézését és nem utolsósorban a könyvállomány egyenletesebb kihasználását. Az új szabálytervezetben tehát már nem annyira a hálózati elv érvényesül, a tervezet arra törekszik, hogy több szolgáltató könyvtár bekapcsolásával tehermentesítse a legnagyobb központi könyvtárakat. Ez pedig csak a feladatoknak az eddigieknél nagyobb mértékű megosztásával érhető el. A könyvtárközi kölcsönzés új szervezetét, a tervezet által javasolt megoldásokat nagymértékben befolyásolták a lelőhely nyilvántartás problémái és a kötelespéldány elosztás új terve. A magyar könyvtárügy sajátosságait figyelembe véve, a szabálytervezet más országoktól eltérően nem törekszik szigorú hierarchikus rendszer kiépítésére. A szervezet kialakításában a fő cél az, hogy a kérés minél gyorsabban érkezzék a megfelelő birtokló könyvtárhoz. Ezért a szolgáltató könyvtárnak az előbbinél szélesebb körére támaszkodik az új rendszer. 51