Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Fügedi Péterné: A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszere és az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja

zik. A feldolgozott dokumentumok köre 1962-ben a hanglemezekkel egészült ki. Jelenleg a szöveges hanglemezeket a „Magyar Nemzeti Bibliográfia, Zeneművek Bibliográfiája" írja le. A periódikumok éves jegyzékének kiadására több kísérlet történt (1958, 1965). E tiszavirágéletű próbálkozások után végre az 1978-ban megindított „Kurrens időszaki kiadványok" c. éves bibliográfiával valósult meg a periódikumok rendszeres és korszerű bibliográfiai feldolgozása. így a periódikumok esetében a magyar nemzeti bibliográfia rendszere háromféle - egymást kiegészítő - tájékoztatást tesz lehetővé: a könyv-bibliográfia hírt ad az újindulású periódikumok első füzetének megjelenéséről; az éves sajtóbibliográfia teljes áttekintést ad az élő időszaki kiadványokról; a repertórium pedig a folyóiratok, évkönyvek és a vezető napilapok válogatott cikkanyagát dolgozza fel. Végül a nemzeti bibliográfiai rendszert jól egészítik ki azok a sajátos dokumentumtípusra specializált országos jellegű bibliográfiák és jegyzékek, amelyek valamely — az adott dokumentumtípus gyűjtésében és feltárásában érdekelt — országos intézmény kiadásában jelennek meg. így pl. a szabványokról rendszeres éves jegyzéket ad ki a Magyar Szabványügyi Hivatal, a tudományos fokozatok elérésére készített disszertációkról pedig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának bibliográfiái informálnak. Valószínűnek látszik, hogy a teljes nemzeti dokumentográf ia Magyarországon csak az országos, központi intézmények közötti munkamegosztással valósítható meg. Például a nemzeti filmtermés feldolgozásához a kötelespéldány szolgáitatás nem nyújt alapot, így a nemzeti filmográfia csak az országos filmarchívumtól várható. A dokumentumtípusra orientált ágazatokból álló kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer az egyetlen intézményen belüli szerkesztőségektől is megkívánja, policentrikus működési modell esetében pedig egyenesen elengedhetetlenné teszi a feladatok egyeztetését, a módszerek összehangolását. Az ágazatok tartalmi problémái közül elsősorban az alábbiakat emeljük ki: 1. Az általános, több vagy éppenséggel minden dokumentumtípusra kiterjedő bibliográfia felrobbantását vagy a nagy anyagmennyiséggel vagy az egyes dokumentumfajták speciális feldolgozási módszereivel lehet indokolni. Igy a magyar nemzeti bibliográfia esetében a kiadványok mennyisége tette szükségessé az oktatási anyag (tankönyvek, egyetemi jegyzetek) külön bibliográfiában való közlését. Szerény mennyiségük ellenére, a kiadvány sajátos jellege sürgeti a szuverén térkép-bibliográfia mielőbbi megvalósítását. 2. Az ágazatokra bontás feltételezi a dokumentumok tipológiai kérdéseinek tisztázását. A használót nem lehet bizonytalanságban hagyni afelől, hogy egy adott dokumentumot a rendszerben hol találhat meg, vagyis egy adott dokumentumtípus nem szóródhat szét a rendszer részbibliográfiáiban. 3. A dokumentumtípusok elhatárolásával egyenrangú kérdés az összetett, jellegükben kettős dokumentumok kettős, szükség esetén többszörös feldolgozásának biztosítása, l'gy pl. a könyvek mellékleteként kiadott hanglemezek, illetve fordítva: a hanglemezek (gyakran a librettót tartalmazó) kísérőfüzeteit nemcsak a főkiadványnak megfelelő bibliográfiai sorozatban, hanem a melléklet dokumentumtípusának megfelelő ágazati bibliográfiában is szerepeltetni kell. Hasonlóképp kölcsönös regisztrálást igényelnek a kettős jellegű kiadványok: a periódiku21