Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)
A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Fügedi Péterné: A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszere és az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja
A MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA RENDSZERE ÉS AZ EGYETEMES BIBLIOGRÁFIAI SZÁMBAVÉTEL PROGRAMJA Dr. Fügedi Péterné, az OSzK főosztályvezetője 1945 döntő társadalmi változásai nem hagyták érintetlenül a Nemzeti Könyvtárat sem. 1946-ban az Országos Széchényi Könyvtár megindította az új megjelenésű könyveket, térképeket és zeneműveket teljességre törekvőén regisztráló „Magyar Nemzeti Bibliográfiá"-t és a folyóiratcikkeket válogatottan feldolgozó „Magyar Folyóiratok Repertóriumá"-t. E bibliográfiák megjelentetése nemcsak azt jelentette, hogy a nemzeti bibliográfia intézményi bázisa a Nemzeti Könyvtár és a kötelespéldányszolgáltatás lett, hanem az új vállalkozások alapvető szemléletbeli változásokat is jeleztek: a retrospektív összefoglalások mellett előtérbe került az új dokumentumokról való tájékoztatás szükségessége, a szerkesztési módszerekben pedig az eddigi mechanikus betűrendes felsorolást a kiadványok tartalmáról is informáló szakrendes közlés váltotta fel. A magyar nemzeti bibliográfia legújabbkori történetében a következő fordulópontot az 50-es évek végén, ill. a 60-as évek elején bevezetett és Sebestyén Géza nevével fémjelzett reformok jelentették. Lényegük az a felismerés volt, hogy a nemzeti bibliográfia nem egyszerűen egy vagy két kiadvány, hanem rendszer, mégpedig az alábbi értelemben: — az országban kiadott különböző dokumentumtípusokat egymást kiegészítő bibliográfiai sorozatokban kell feltárnia, — a legfrissebb dokumentumokról tájékoztató kurrens bibliográfiákkal párhuzamosan, a nagyobb időszakokat összegező retrospektív, illetve kumulatív bibliográfiákról is gondoskodnia kell, — végül a hazai kiadványok mellett a külföldi magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású irodalom számbavételére is vállalkoznia kell. A kurrens nemzeti bibliográfiai feldolgozás egyrészt a többszörözött szövegrögzítések, másrészt a hagyományos technikával előállított egyéb dokumentumok (térképek, kották stb.), végül a modern audio-vizuális kiadványok országos szintű számbavételét jelentette. E kiadványok kurrens feltárását az Országos Széchényi Könyvtár jelenleg öt egymást kiegészítő sorozatban biztosítja. A „Magyar Nemzeti Bibliográfia, Könyvek Bibliográfiájáénak félhavi füzetei a könyveket, füzetes kiadványokat és az új indulású időszaki kiadványokat regisztrálják; e bibliográfia negyedévenként megjelenő melléklete pedig a hazai térképekről és atlaszokról informál. A bibliográfia anyagából való kiválásra először a tankönyvek esetében került sor, 1965 óta kétévenként jelenik meg külön kötetekben a tankönyvbibliográfia. Az önállósítás egyben a tartalom bővülését, az egyetemi előadások (jegyzetek) feldolgozásának megvalósítását is jelentette. A zeneműveket kezdetben szintén a „főbibliográf ia" regisztrálta, a kották külön bibliográfiai sorozatának kiadása az utolsó évek eredményei közé tartó20
