Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Zircz Péter: A könyvtári és tájékoztatási központi szolgáltatások szerepe, jelentősége és fejlesztési főirányai

Az alap itt éppúgy mint a központi bibliográfiai szolgáltatások egyéb válfajainál: a gépesítés. Szeretném ezzel kapcsolatban — némely makacsul konzervatív állásponttal vitatkozva — előrebocsátani, hogy a gépesítés nem hobby és nem is fényűzés, hanem puszta kényszerűség. Napjainkban a könyvtárügy és az információ világméretű technikai forradalmát éljük át, mindenfelé hódít a számítógépesítés, egyre-másra alakulnak a gépesítésre alapozott nemzetközi információs-könyvtári rendszerek. Ha késlekedünk, végzetesen lemaradunk, nem meríthetünk azokból a jelentékeny előnyökből, amelyek pedig bekapcsolódásunkkal elérhetők lennének. Ezért eredmény a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépesítése, még akkor is, ha füzetei — valljuk be — nem a legszebbek s néhol nehezen olvashatók. Az eredmény értékét fokozza, hogy olyan, magyar viszonylatban könyvtárilag és számítástechnikailag egyaránt bonyolult feladatról van szó, amelynek megoldása további produktumokkal kecsegtet. Közülük hozzáfogtunk már az országos katalóguscédula-ellátás korszerűsítési munkálataihoz, megkezdtük a kommunikációs formátum MNB előállításának az előkészületeit és jórészt csak anyagi lehetőségeinktől függ, hogy mikor sikerül mindkettővel előállnunk. Nem tartozik ugyan az MNB rendszeréhez, de hadd említsem meg, hogy megkezdtük a külföldi folyóiratok kurrens regisztrációja gépesítésének munkálatait is. Kedves kollégák

I A rendelkezésemre bocsátott idő nem engedi meg, hogy külön szóljak a központi szolgáltatások mindegyikéről. Nincs módom arra, hogy részletesebben kitérjek retrospektív nemzeti bibliográfiánk problematikájára, csak annyit kell megemlítenem, hogy évtizedes munka eredményeként lényegében elkészült és a sajtó alá rendezés stádiumában van a Horthy-korszak bibliográfiájának 10 kötetből álló sorozata. Könyvforgalmi funkcióink közül nem foglalkozom a nemzetközi cserével, holott funkciója fontos feladattal bővült: a határon túli magyar kulturális és tudományos intézmények könyvellátásával. A könyvtárközi kölcsönzésről is csak annyit jegyezhetek meg, hogy a hazai és a nemzetközi kölcsönzési gyakorlatunk ésszerű reformjára minden előkészület megtörtént, az új rendszerű könyvtárközi kölcsönzés bevezetésére akkor kerül sor, amikor a Kulturális Minisztérium a tudomásom szerint már elkészített rendeletet kiadja. Engedjenek meg néhány mondatot a könyvelosztásról, annak is egyik, most némelykor vitatott ágáról: a kötelespéldányok elosztásáról. Minthogy erről a tanácskozás során még szó lesz, nem szeretnék a vita elébe vágni. Annyit azonban engedjenek megjegyeznem, hogy lehet, sőt kell is az új elosztási rendszer hiányosságain vitatkozni, sőt — ha szükséges — tenni is kell megszüntetésük érdekében. Aligha vitatható el azonban az új elosztási rendszer két előnye. Az egyik az, hogy a dokumentumok széles körét vonja be a könyvtárügy áramába, a második pedig, hogy a magyar kötelespéldány-szolgáltatás történetében először igyekszik módszeresen gondoskodni a Budapesten kívüli Magyarország kulturális centrumainak kötelespéldány-ellátásáról is. Elosztási tevékenységünk másik ágához — a fölöspéldány-elosztáshoz — kapcsolódik szorosan a tervezett tárolókönyvtárunk dolga. Idevágó elképzeléseink, a tárolókönyvtár funkciórendszerének tervezete közel egy éve lényegében készen áll, hogy nem hozzuk nyilvánosságra, annak a legközvetlenebb oka mindössze az, hogy bár a Kulturális Minisztérium messzemenően támogatja a leendő raktárépület megszerzését, birtokbavételére csak az 1980 utáni időszakban számíthatunk. 18