Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)
A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Zircz Péter: A könyvtári és tájékoztatási központi szolgáltatások szerepe, jelentősége és fejlesztési főirányai
A KÖNYVTÁRI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE, JELENTŐSÉGE ÉS FEJLESZTÉSI FŐIRÁNYAI Dr. Zircz Péter, az OSzK főigazgató helyettese Emlékezetem szerint Illyés Gyula volt az, aki egyik írásában kristályos logikával kimutatta, hogy miért rossz, hibás a „bőség zavara" kifejezés. Mégis, csak e manapság egyébként is oly divatos kifejezésre tudok hivatkozni, ha gondjainkról, a központi szolgáltatások fejlesztésének problémáiról próbálok szólni. Mert elsősorban gondjainkat szeretném megosztani Önökkel, akik kézbe véve az OSZK valamelyik szolgáltatását, nem mindenkor illetnek dicsérő jelzőkkel bennünket. És szidhatnának joggal akkor is, ha nem az OSZK, hanem más nagykönyvtár, információs intézmény központi szolgáttatásával bajlódnak. Arról van szó ugyanis, hogy hiába oszlik meg a felelősség a policentrikus magyar könyvtárügy különböző központi szolgáltatásait előállító intézmények között, a kevés főfelelős egyike mindenképpen a nemzeti könyvtár. Központi szolgáltatásaink egész halmaza (rendszerről még korai lenne beszélni) két nagy kategóriára osztható: az elsőhöz a dokumentumokról szóló információk, a másodikba a magukat a dokumentumokat közvetítő szolgáltatások sorolhatók. A kétféle kategóriájú központi szolgáltatások mibenléte és szoros összefüggése minden könyvtáros számára nyilvánvaló: hiszen a bibliográfiai információ csak nyomravezet, az igazi információtartalom jórészt kizárólag a dokumentum kézbevételével hámozható ki, ezt hivatottak elősegíteni a különböző szolgáltatások: a könyvtárközi kölcsönzés, a könyvelosztás, a tárolókönyvtár és a nemzetközi csere. Csupán megjegyzésként említem meg, hogy a két szolgáltatáskategóriának nemzetközi síkon két nagy vállalkozás felel meg, az egyik az ún. UBC (Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel), a másik az UAP (a Kiadványok Általános Hozzáférhetőségének) a programja. A bibliográfiai jellegű központi szolgáltatások törzsét a kurrens nemzeti bibliográfia rendszere alkotja. Rendszerről ebben az esetben több joggal beszélhetünk, hiszen az általános, kurrens nemzeti bibliográfia vonatkozásában alapos, elvileg mindenre kiterjedő koncepció megvalósulásáról van szó. Más kérdés, hogy egyes elemei — például a folyóiratrepertórium és a hungarika-bibliográfiák — alapos újraátgondolásra, a használói igényeknek megfelelő továbbfejlesztésre szorulnak, illetőleg, hogy az MNB-rendszer egyes részei tekintetében éppen az elért eredmények (ideértve akár a gépesítést, akár az Új Könyvek című kiadvány izmosodását) bizonyos változtatásokat tesznek majd szükségessé. Nagy és joggal számontartott adósság a kurrens nemzeti szakbibliográfia rendszerének kidolgozatlansága, őszintébben: hiánya. Az elkövetkező időben egyik legfontosabb teendőnk, hogy a kurrens nemzeti bibliográfia rendszerét teljessé tegyük, mindenekelőtt a szakbibliográfiák ügyének megnyugtató, az ebben érdekelt nagykönyvtárakkal, információs intézményekkel közösen kialakítandó munkamegosztás alapján. 17
