Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)

A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Dr. Héberger Károly: Az oktatás és a könyvtárak

az olvasás iránti érdeklődés felkeltésére szolgáló egyéni megbeszélésekkel stb. A sokoldalú embereszmény megvalósítása érdekében segíthet a könyvtár a zenei nevelés terén is. Egyre több könyvtár vállalja az ezzel kapcsolatos feladatokat, az iskolai munka támogatását. A KMK 1976-ban megjelent kiadványa már 47 zenei részleget tartalmaz. Az eredmények is számottevők, gyarapodnak e gyűjtemények, s jelentős a forgalom.

12 Tudjuk, hogy korunk velejárója a szakmai ismeretek egy részének elavulása, az egyes munkakörök átalakulása. Ahhoz azonban, hogy a szakember az új igényeknek megfelelően jól elláthassa feladatait, tovább kell magát képeznie. Ebben nagy szerepet vállalnak a továbbképző intézmények és tanfolyamok, de mindenképpen nagy feladatok hárulnak a dolgozók továbbképzésében a könyvtárakra. Biztosítanunk kell az ehhez szükséges új irodalmat, de ez még nem is elég. Propaganda tevékenységünkkel el kell érni, hogy az érdekeltek tudomást is szerezzenek arról, hogy a számukra szükséges és fontos szakirodalom a könyvtárakban rendelkezésükre áll, s azt is el kell érni, hogy a könyvtárhasználat aktíva'bb, intenzívebb legyen. Különösen fontos könyvtári feladat a munkások műveltségének fokozása. Társadalmunkban a szocialista brigádmozgalom nemes célkitűzései közé tartozik a tanulás is. A felnőttoktatás igazi bázisa tulajdonképpen a könyvtár, hiszen az oktatási intézmények a kis óraszám miatt viszonylag csak a legszükségesebb ismeretanyagot, a tananyagok nehezebb részeit, az úgynevezett csomópontokat ismertethetik az órákon, s így a tananyagban való elmélyedés a felnőtt emberekre hárul, a szakirodalom, a tankönyvek, folyóiratok önálló tanulmányozása révén. Könyvtári feladatként jelentkezik a rádió és televízió „Mindenki iskolája" résztvevőinek szakirodalmi ellátása. A munkásság a felkészültség és az életkörülményei folytán nem homogén. Mások a lehetőségei a helybenlakó és a körzetből bejáró, az egyműszakos és a háromműszakos, a munkásszálláson lakó és időnként vidékre hazautazó munkásoknak, a többgyermekes anyáknak. Ezért a könyvtári munkában mindezek figyelembe veendők. Mint láttuk, a könyvtárak megtisztelő feladata a munkás-műveltség emelése, s ez a feladat az oktatási folyamatnak is új, de egyre terebélyesedő formájaként jelentkezik. Nem kis feladatok hárulnak a könyvtárakra a szabadidő kulturált eltöltésében sem. E kérdésben a könyvtárak nem elégedhetnek meg a passzív szereppel: nevezetesen, hogy irodalmat ajánljanak, hanem mindazokban a lehetőségekben közre kell működniük, amelyek a szabadidő felhasználásánál minél inkább az oktatási és közművelődési célok megvalósítását segítik. Igy például a nagyon elterjedt és népszerű vetélkedőkben a könyvtáraknak úgy kell résztvenniük, hogy a vetélkedők tartalmi kérdéseiben ne a lexikális elemek domináljanak, hanem az összefüggések megismerése domborodjon ki a kérdéseknél és a válaszoknál egyaránt. Ilyen módon a vetélkedők nem a formális ismeretek megjegyzésére ösztönöznek, hanem az iskolai tananyagok bővítését segítik elő, s így a közművelődés céljait, a sokoldalú embereszmény kialakítását szolgálják. Viszonylag keveset foglalkoztam az eddigiekben a felsőoktatási könyvtárak oktatási feladataival. Ez a témakör sokrétűsége miatt külön vizsgálatokat igényel. Mégis célszerű megemlíteni e témakörből is egyet-kettőt. A felsőoktatásban nagymértékben nehezíti, akadályozza a könyvtárak használatát a jegyzetek elburjánzása. Nem tagadhatjuk ugyan a jegyzetek óriási jelentőségét, hiszen nélkülük a levelezőoktatás nem is folyhatna. Azonban észre kellett vennünk, és e kérdésben az oktatáspolitikusok egyetértenek, hogy a jegyzetek kizárólagos vagy akárcsak döntő használata is sok hátránnyal jár. Mindenekelőtt 39