Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)

A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Dr. Marinovich Endre: A könyvtárak és a közönségkapcsolatok

konferencia célját, amely az információ közvetítés és továbbítás, nem pedig ön­magában a rendezés öncélú nagyszerűsége. A speciális nyomtatványok közül a könyvtár munkatársainak tájékoztatását szolgálják a belső lapok és beszámoló jelentések. A belső lap sajátos tájékoz­tatási eszköz, feladata egyértelmű: kommunikációs híd a könyvtár társadalmi és gazdasági vezetése, valamint munkatársaik között. Nem könnyű feladat ezt az összekötő szerepet, amelynek célrendszere igen összetett, hivatotton betölteni. A tömegkommunikáció eszközei között tartjuk nyilván a plakátot, a vásárokat és kiállításokat, a nyomtatványokat - ezen belül a nyomtatott sajtót —, valamint az elektronikus tömegkommunikáció gyermekeit: a filmet, a rádiót és a televíziót. A tömegkommunikációra jellemző, hogy a közönséggel, a közvéleménnyel általában az újságírók közvetítésével kerülünk kapcsolatba. Itt lesz jelentősége a könyvtár jól gondozott sajtókapcsolatainak, az esetleges „házi" újságírónak. Ebben az összefüggésben szólni kell egy olyan speciális rendezvényről, amelyet kifeje­zetten az újságírók számára rendezünk, ez pedig a sajtókonferencia. A könyvtárak által megrendezett sajtókonferenciák eredményesen segíthetik az intézmény társadalmi el- és megismerését. A sajtóértekezletek eredményessége azonban csak abban az esetben elvitathatatlan, ha előkészítésük, megszervezésük, lebonyolításuk során a szükséges feltételeknek eleget teszünk, hibás szervezéssel ugyanis a könyvtár többet árthat magának, mint használ. A konferenciáknak állandó részét képezi a sajtóanyag. Fontos, hogy csak olyan információkat tartalmazzon, amelyek a konferencia témájának jobb meg­értéséhez szükségesek. Az írásos anyag a szóbeli tájékoztatónak csak kiegészítése, nem rögzített változata. A szóbeli információkat viszont úgy kell összeállítani, hogy ki kell hagyni belőlük a lényegtelen szempontokat és hangsúlyozni kell a rendező által fontosnak tartott kérdéseket. A nyilatkozó és jelenlevő munkatár­saknak felkészültnek kell lenniük a könyvtár tevékenységével kapcsolatos bár­milyen témában. Tisztelt Hallgatóság! Személyes példával kezdtem, engedjék meg, hogy azzal is fejezzem be. Tar­talékos katonai szolgálatot teljesítettem az egyik vidéki városban, minden estém szabad volt, s egyik alkalommal utamba esett a könyvtár. A szeretetre méltó könyvtáros az egyenruha láttán vagy tíz évvel fiatalabbnak nézhetett, s én is nagy kedvvel titkoltam el, hogy megjártam már néhány nagy hazai és külföldi könyvtár olvasótermét, szabadpolcos folyosóit. Olyan részletesen magyarázott el minden tudnivalót, hogy igyekezete láttán csak örülni lehetett annak, milyen szí­vesen áll egy betévedt fiatal katona rendelkezésére. Ügy érzem, volt valami közös, de ugyanakkor eltérő, a gyerek- és az ifjúkori könyvtáros között. Egyikük sem hallott a közönségkapcsolatokról, viszont az utóbbi ösztönösen is átérezte azok fontosságát, és gyakorolta. Jegyzetek (1) Stephenson, H., Pratzner, W. F., Case, H. C.: Publicity for Prestige and Profit. New York, 1953. 304 p. (2) Sohnmann, Pietro G.: Public Relations im Lichte der EWG PR Revue. Zürich. 1963. május. 2 p. (3) Magyar Hírlap. 1975. január 8. 3 p. 27

Next

/
Thumbnails
Contents