Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)
A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Horváth Gabriella: A könyvtárak kapcsolatai a társadalmi szervekkel
A KÖNYVTÁRAK KAPCSOLATAI A TÁRSADALMI SZERVEKKEL Horváth Gabriella Pártunk következetes politikai vonala a biztosíték arra, hogy könyvtárpolitikai tevékenységünket, gyakorlatunkat szilárd talajra építhetjük. Az országos közművelődési aktíván Övári Miklós elvtárs e tényt bevezetőjében így fogalmazta meg: ,,Ez a szilárd talaj mindenekelőtt a szükségletekhez igazodó, de alapelvekben, céljában és módszerekben változatlan politika, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom után kialakított, kipróbált és továbbfejlesztett... A gazdasági munka mellett és azzal szoros összefüggésben a szocializmus építésének egyre inkább kulcskérdése az ideológiai és kulturális feladatok megoldása, a szocialista tudat és életmód alakítása, fejlesztése társadalmunk minden rétegében. A közművelődés ennek nem egyetlen, de nélkülözhetetlen eszköze." Az MSZMP Központi Bizottságának márciusban hozott közművelődési határozata a könyvtárak helyét és szerepét is kijelöli a közművelődésben. A nevelési és tájékoztatási funkció mellett hangsúlyozza az olvasók körének bővítésében, új olvasói rétegek megnyerésében a kapcsolatteremtés, együttműködés további útjának keresését társ könyvtárak, kulturális intézmények mellett a tömeg- és társadalmi szervezetekkel. Azaz: az igényeknek elébe kell menni. A Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár éves, középtávú és távlati fejlesztési tervében e fontos feladat megfogalmazódott, ezért dolgozunk, s mindnyájunk meggyőződése az, hogy megyénk könyvtárosainak zöme megérti és dolgozik azért, hogy az alapvető funkció megtartása mellett gazdagítsa azokat a lehetőségeket, amelyek az olvasáshoz, a könyvhöz, megyénk lakosságának szakmai, politikai, világnézeti arculatának formálásához elengedhetetlenek. Vagyis: a közművelődési könyvtári hálózattal párhuzamosan működő egyéb könyvtárak kapcsolatainak elmélyítése mellett nélkülözhetetlen a tömeg- és társadalmi szervezetekkel és az üzemekkel való kapcsolatok szervezeti és tartalmi formáinak bővítése, erősítése. Megértettük, hogy feladataink a kapcsolatteremtésnél megalapozott előkészítő munkát igényelnek. Nekünk számolnunk kell - a múlt örökségéből származó problémákkal, - a kezdeti eredmények továbbvitelénél jelentkező feladatokkal, amelyek új minőséget is feltételeznek, - ki kell elégítenünk egy olyan igényt, amely már ma is elég erőteljesen feszít. Ebből az következik, hogy a jövő ugyanezt sokkal magasabb szinten, határozottabban megfogalmazva kéri majd tőlünk. A társadalmi szervezetekkel való kapcsolatteremtésben vezérelvünk volt és marad a jövőben is: olyan közös munkát vállalni és végezni, amely valóban a 28
