Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Walleshausen Gyula: Könyvtároshivatás – könyvtárosetika

A póz mögött hiúság, érzelmi kötődés rejtőzhet, görcsös ragaszkodás a meg­szokotthoz: munkakörökhöz vagy elavult, már értelmetlen nyilvántartáshoz, módszer­hez, szervezethez stb. Még nehezebb - tragikus - a helyzet, ha a szembenállás hamis etikai tu­datból: jóhiszemű, de téves szemléletből, a jónak vélt, ám valójában régen megava­sodott hagyományok, végső soron a könyvtár féltéséből, az ismeretlen újtól való fé­lelemből táplálkozik. Előfordul, hogy az etika nevében számon kérik, felhánytorgatják otthon, ha va­laki a falakon kivül - esetleg a hálózati értekezleten - szót ejt a saját könyvtárában elkövetett hibákról, baklövésekről - önkritikusan, mások okulására. A "mundér becsületének" efféle féltése is a hamis etikából ered és igen káros, mert az elhallgatott rossz tapasztalat, helytelen eljárás esetleg másutt is felüti a fejét, s megrendíti az olvasónak a könyvtárba, mint intézménybe vetett hitét. Nem más ez, mint a régi és az uj harca - etikus burokban. A szűk látókör - csak a fát látja, de nem veszi észre az erdőt - az elmaradottság, a tájékozatlanság elleni küzdelemben az érzelmi motívumokkal szemben az értelmi érvek gyakran csődöt mondanak. A hamis etika és az etikus póz megelőzésére legjobb orvos­ság az állandó képzés, a korszerű -főleg könyvtárpolitikai ­szemlélet formálása és ébren tartása. Néhányszor szabályokat emlegettem, jóllehet csak elődeinktől örökölt ha­gyományaink vannak (Toldy Ferenc, Szabó Ervin, Káplány Géza, Fitz József, Dienes László, Kőhalmi Béla - hogy csak néhány nevet említsek az elhunytak közül), és élnek még visszavonultan nagy öregek, akiknek van mondanivalójuk. Az irásba foglalt szabályzat, az etikai kódex a pálya képviselőinek hivatástuda­tára, "különleges szakképzettségére és szervezettségére, továbbá társadalmi fontos­ságára, sőt: nélkülözhetetlenségére vall. Ugy érzem, megközelítettük az etikai kódex kidolgozásához szükséges'érettségi fokot. Jó hagyományaink és mindennapi gyakorlatunk tég­láiból felépíthetjük etikai kódexünket. A kódex követelményekre, mint alapél vekre támaszkodik. Néhá­nyat - a legfontosabbakat - megkíséreltem megfogalmazni. Ezek: 1. különleges, korszerű ismeretek; 2. kapcsolattartás a szakma képviselőivel; aktiv részvétel a közös gondok meg­oldásában; 3. válogatás nélkül minden olvasó önzetlen segítése, készség a könyvtáros mi­nél teljesebb "ismerettárának" átadására; 4. jóindulatú diszkréció (az olvasó kérdéseinek és tájékozatlanságának bizal­mas kezelése); 5. társadalmi elkötelezettség; 6. a társadalmi szükségletek követése, kielégítésük előmozdítása; 7. az emberi tudás felhalmozott, irásba fektetett értékeinek óvása; 8. a könyvtár egésze esztétikai megjelenésének ápolása, vonzó körülmények kialakítása, a felhasználók zavartalan munkájához szükséges feltételek biz­tosítása. 2 fi

Next

/
Thumbnails
Contents