Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)

Önálló közlemények - Adelhaid Kasbohm dr.: A ritkán használt irodalom – költségek; tároló könyvtárak

.. • ••..' .':••• • • •. ;: e" *- *V", *m**ímé*mmmaum iiimiiia iniáfrttÜi Általában a legkevesebb nehézséget az elavult irodalom kivonása jelent. Mivel régebben az állományt szakrendben és egységes jelzetekkel helyezték el a raktárban, a kiválogatásnál, az állományból való kivonáskor e csoportok tekintetében a katalógus módosítása nem jelent tűi nagy feladatot. Sok könyvtár a szerzeményezésnél is tekintetbe veszi, hogy az irodalom viszonylag nagy része hamar elavul. Az ilyen irodalmat gyakran külön helyezik el, hogy megkönnyítsék a későbbi kivonást. Ez elsősorban a tankönyvekre és a kézikönyvekre vonatkozik, amelyekből gyakran jelenik meg újabb kiadás, valamint a szótárakra és más tájékoztató irodalomra. A kiválogatás módjáról, módszeréről természetesen sokat lehetne beszélni. Itt csak a következőket kívánom leszögezni: az állományból való kivonás akkor igazán kifizetődő, ha zárt állományrészekre vonatkozik, pl. abbamaradt vagy megszűnt folyóiratok, diszszertációk, iskolai kiadványok, egy jelzettel összefoglalt szakmunkák. Az új szerzemények közül ajánlatos külön tárolni a rövid életű, közhasználatra szánt irodalmat, valamint azonnali kivonás céljából azokat a műveket, amelyek az adott könyvtár számára értéktelenek. Az Üyen eljárás esetén a katalógusban végrehajtandó változtatások a legkisebbek. Az állományból való kivonás költségei A kivonás e részkérdése tekintetében sincsenek általános érvényű adatok. Az egyes könyvtárak mindenkori helyzete határozza meg a kiválogatás módszerét. A módszer viszont befolyásolja a vele járó költségeket, költségszámításokat. Amikor a kiválogatás az egyes címek, vagyis kvalitatív kritériumok alapján történik, a szakemberek 5 Ft költséggel számolnak kötetenként. A csoportos kiválogatás, vagyis kvantitatív kritériumok alapján történő kivonás esetén ezzel szemben 1 Ft költséggel számolnak. A költségek egységes meghatározását a további, alább felsorolt tényezők nehezítik meg: 1. A kivont állomány elhelyezése mellék-raktárban a katalógus megváltoztatása nélkül. 2. A kivont állomány átadása könyvelosztónak vagy központi tárolónak a katalógus megváltoztatásával és az ezzel kapcsolatos technikai munkákkal. 3. Az építkezési költségek különbözőek aszerint, hogy új épületről van-e szó vagy pedig egy régi épület átalakításáról. A saját könyvtáramból példával tudok szolgálni a költségekről, A mi könyvtárunk egy intézeti könyvtár. 50 000 kötetből kiválogattunk mintegy 10 000 kötetet és átadtuk a régi tudományos munkákat raktározó központunknak. E munkát egy tudományos munkatárs, egy könyvtáros és egy szakmunkás végezte el összesen 871 óra ráfordítással. A kiválogatás főképpen az egyes címek alapján történt. A költségszámításban a következő munkafolyamatokkal számoltunk: által. 1. A kivonandó kötetek meghatározása a tudományos munkatárs és a könyvtáros 63 c^^^sAbÚ^^l^í^^