Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)

Önálló közlemények - Haraszthy Gyula dr.: Könyvtárosképző tanfolyamok a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének rendezésében

dapesti könyvtárak igazgatóiból a tanfolyam vezetősége. A tanfolyam ügyvezető igazgató­ja Gulyás Pál ny. könyvtárigazgató, titkára pedig Asztalos Miklós könyvtárnok lett. A szétküldött jelentkezési fölhívás nem várt eredményt hozott: 20-30 jelentkezőre számítottak csak, s mint az Egyesület elnöke írtaNyireö Istvánnak, 14 ,,a tanfolyam „túl­jól" sikerült. Kerek százan jelentkeztek s ilyen nagyszámú résztvevőt bajos gyakorlatra beosztani". Ezt látva, a tanfolyam vezetősége nyomban ügy döntött, hogy azt sürgősen megis­métlik (ezért többen visszaléptek, elsősorban a fővárosi jelentkezők közül). így az 1937. február I-én megnyitott tanfolyamnak 82 hallgatója maradt (köztük 15 vidéki). Nem érdektelen (mivel a korabeli források igen nehezen férhetők hozzá) az elméleti tárgyak felsorolása az előadó nevével és az óraszámmal együtt: Könyvtári igazgatás (Fitz József, 12 óra). - Gyakorlati könyvtái tau {David Antal.9 óra). — A könyvtárak együttműködése (M. Buday Júlia, 2 óra). - Katalogizálás (Goriupp Alisz, 21 óra). Decimális osztályozás {Witzmann [Veredy] Gyula, 2 óra). - Bibliográfia (Asztalos Miklós, 10 óra). - Könyvtári szakrendszerek (Gulyás Pál. 14 óra). - Könyvke­reskedelem (Gergely Rezső. 1 óra, a tervezett második óra betegség miatt elmaradt). ­Könyv- és hírlapkiadás (Máté Károly, 3 óra). - Nyomdászat (Kner Imre, 2 óra). - Könyv­kötés (Leskó Béla, 2 óra). - újkori kéziratok meghatározása (Halász Gábor, 7 óra). ­Ősnyomtatvány-meghatározás (Fitz József, 7 óra). - Régi magyar nyomtatványok megha­tározása (Trócsányi Zoltán, 6 óra). - Középkori kéziratok (Gábriel Asztrik, 2 óra). Az elméleti — ahol ezt a téma megengedte: vetítésekkel kísért - előadások mellett hétköznapokon 9-1 óra között gyakorlatokon vettek részt a hallgatók. A gyakorlatok - a vezetőket az illetékes intézet igazgatója jelölte ki - az Országos Széchényi Könyvtárban, az Egyetemi Könyvtárban, a Fővárosi Könyvtárban és a Technológiai Intézet Könyvtárá­ban folytak le. Szombat délelőttönként olyan intézményeket látogattak meg a résztvevők, ahol nem voltak gyakorlatok. így - legalább budapesti viszonylatban - elég széles átte­kintést kaptak a fontosabb könyvtárakról. A tanfolyam végén azok a hallgatók, akik az előadásokat rendszeresen látogatták és részt vettek a gyakorlatokon is, vizsgát tehettek. Katalogizálásból és szakozásból írásbeli, a könyvtári adminisztrációból, katalogizálásból, bibliográfiai ismeretekből, továbbá a kon­zerválásból és könyvtárhasználatból szóbeli vizsga volt. Sikeres vizsga esetén a tanfolyam hallgatásáról s a vizsgán elért általános eredményről bizonyítványt kaptak a résztvevők. 15 A vizsgákon a nagyobb budapesti könyvtárak vezetői elnököltek, a kérdezők Asztalos Miklós, Dávid Antal, Fitz József és Goriupp Alisz voltak. Néhány érdekes adatot érdemes fölelevenítenünk: A 82 hallgató 23 közkönyvtárból, illetőleg rokonjellegű intézményből került ki. 16 Közülük 68-an rendelkeztek egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 14-nek pedig középis­kolai végzettsége volt, vagy annál kisebb képesítéssel rendelkezett. 17 Érdekes adat az is, hogy a nőhallgatók többségben voltak a férfiakkal szemben (44-48)! Nem érdektelen az sem, hogy a 82 hallgatóból 77 tudott idegen nyelvet (a nyelvtudás 15 nyelv között oszlott meg). A záróvizsgát végül is 70 hallgató tette le sikeresen, és nyert képesítő bizonyítványt. Mindenki örült a tanfolyamnak, de annak is, hogy a nagyon feszített munka jó ered­ménnyel ért véget. 18 A második tanfolyam megszervezése előtt a vezetőség a tanulságok alapján bizonyos „kiigazításokra" határozta el magát. Erről ismét az Egyesület elnöke szólt. 19 Megállapította, hogy az „École des Bibliothécaires" mintájára szervezett tanfolyam kísérleti jellegű volt: de megérte, mert most már nemcsak külföldi szakirodalmi elemzé­51

Next

/
Thumbnails
Contents