Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Borsa Gedeon dr.: Régi nyomtatványok feltárása Magyarországon

egész vállalkozás befejezte ne legyen előfeltétele a publikálásnak, vagyis a közkinccsé tételnek, a hatalmas anyagot nagyobb gyűjtemények, ül. gyűjteménycsoportok szerint tagolva lesz szükséges megjelentetni. Az előzetes számítások szerint öt-nyolc kötet ölelné fel tehát a hazai közgyűjteményekben őrzött 16. századi nyomtatványok katalógusát. Ezek közül - az előkészítő munkálatok mai állása alapján - az Országos Széchényi Könyvtáré lesz az első, amely nyilván jelentős segítséget fog nyújtani a többi kötet elkészítéséhez. Tehát egységes szempontok szerint kialakított rendszerről van szó, amelybe minden gyűjtemény belekapcsolódhat, sőt kívánatos is, hogy ezt megtegye. E katalógus rendkívüli mértékben járul majd hozzá ahhoz, hogy a kutatók számára a továbbiakban ne lapuljanak meg hozzáférhetetlen módon egy-egy gyűjtemény mélyén értékes források. De a könyvészeti feldolgozáson túlmenően a 16. századi kiadványok hazai példányainak feltárásánál még további szempontok is vannak. Ezek közül az első a kéziratos bejegyzések regisztrálása, ami a korábbi tulajdonosoktól a kötet szövegéhez tett megjegyzéseken át a korabeli események feljegyzéséig igen széles kört ölel fel. E forrásértékű adatok feldolgozása azonban egyben igen igényes feladatot jelent. Itt még gondolni lehet és kell a kötések, a hungarica vonatkozások, valamint a bibliofil jellegű szempontok (pl. illusztiáció) szakszerű áttekintésére is. Mindez csak ízelítőül kívánt szolgálni annak érzékeltetésére, hogy milyen széles távlatok és nagy feladatok állnak előttünk a magyarországi közgyűjteményekben őrzött régi nyomtatványok feltárása terén. Az eddigiekben az 1601 előtt készült valamennyi nyomtatvánnyal kapcsolatos feladatokról volt szó, tekintet nélkül annak nyelvére, nyomdahelyére, szerzőjére vagy tartalmára. A régi kiadványokkal kapcsolatos munkálatok másik főcsoportja a most említett szempontok szerinti magyar vonatkozású munkák feltárása. Ezek közül a továbbiakban csak a nyelv és a megjelenési hely szerinti hungarikákkal foglalkozom, értve ez alatt minden részben vagy egészben magyar nyelven készült nyomtatványt, ül. a Magyarország területén megjelent valamennyi kiadványt. Ez a leszűkítés nem elvi megfontolásokból, hanem gyakorlati okok miatt történik. A további két hungarika kategória (a külföldön hazai szerzőktől, ül. magyar vonatkozású tartalommal közzéadott idegen nyelvű művek) természetesen ugyancsak rendkívül jelentős és fontos forrásanyagot jelent valamennyi tudományág hazai történetének megírásához. Azonban ezek rendszeres feltárása a ma rendelkezésre álló, ül. remélhető erőket és lehetőségeket messze meghaladja. Ezért kell mindent az említett primer hungarikák, azaz az összes hazai, Ül. a külföldi magyar nyelvű nyomtatványok tervszerű feldolgozására fordítani. Az e területen végzett munka első jelentősebb terméke az utóbbi félévszázadban a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár közös vállalkozása eredményeként 1971-ben megjelent kötet, „Régi magyarországi nyomtatványok 14731600" (RMNy címmel. Ez az időrendben a legrégibb korszakot feltáró kötet mind itthon, mind külföldön igen kedvező fogadtatásban részesült a szakmai körökben. Az értékelések az RMNy-nek mind tartalmi, mind formai megbízhatóságát és használhatóságát hangsúlyozzák. Az utóbbiak közé tartoznak azok a részben valóban úttörőnek nevezhető megoldások, amelyek mind a kötetben fellelhető források minél célszerűbb feltárását kívánják szolgálni. Ezek közül részletesebben most itt csak egyet kívánok ismertetni, a cíinhurok kicsinyített hasonmását. Ez valóban igen egyszerű dolog, de ha az ember gondosabb vizsgálat tárgyává £<»szi. akkor látja e megoldás rendkívül előnyös voltát. A régi nyomtatványok leírása ugyanis 2Í