Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)
Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Borsa Gedeon dr.: Régi nyomtatványok feltárása Magyarországon
A hazai közgyűjtemények állományában található valamennyi régi nyomtatvány feltárása és tudományos célra történő használatának biztosítása — tekintettel a rendkívüli mennyiségre - természetesen csak szakaszokban történhet. Ezek kijelölésénél is az évszázados korszakolás látszik a legalkalmasabbnak és nemzetközileg is leginkább követettnek. Az első korcsoport a nyomdászat legelső szakaszát, a 15. századot öleli fel. Az 1500. december 31-vel záródó időben készült kiadványoknak külön nevük is van: ezek az „ősnyomtatványok". A magyarországi közgyűjteményekben található ősnyomtatványoknak központi katalógusa hosszú évek munkájával Sajó Géza és Soltész Zoltánné szerkesztésében, továbbá Csapodi Csaba és Vértesy Miklós közreműködésével elkészült, és 1970-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában két kötetben megjelent. Jogos büszkeség tölthet el bennünket, mert ezt megelőzőleg csak néhány ország mondhatta el magáról, hogy a gyűjteményeiben őrzött 15. századi nyomtatványokról korszerű és teljes áttekintést tudott nyújtani. A közreadott katalógus 57 gyűjtemény állományából 3579 különböző ősnyomtatvány 7107 példányát ismerteti. E munka logikus folytatása a 16. századi nyomtatványok hasonló jellegű feltárása. Az említett akadémiai munkabizottság a közelmúltban már meghozta elvi állásfoglalását erre a munkálatra vonatkozólag. Sajnos a megvalósítás - elsősorban a szükséges anyagiak hiánya miatt — egyelőre igen lassan halad előre. Mégis egyes gyűjtemények részben öntevékenyen, részben az említett elvi kezdeményezés alapján már nem keveset tettek a megvalósítás érdekében. így az Országos Széchényi Könyvtárban, amelyik a legnagyobb ilyen jellegű különgyűjteménriyel rendelkezik, a 16. századi kiadványok feldolgozása már közel jár a befejezéshez. Remény van rá, hogy a mintegy 12 000 műről belátható időn belül véglegesen elkészül a katalógus. Ennek segítségével majd közkinccsé fog válni és a tudományos kutatók által használhatóvá az értékes gyűjtemény. Hasonló jellegű munkálatok folynak a budapesti Egyetemi Könyvtárban is, ha még nem is olyan előrehaladott állapotban, mint az OSzK-ban. Az Egyetemi Könyvtár közel 10 000 nyomtatványt őriz a 16. századból, így hazánkban a második legnagyobb állománnyal rendelkezik e téren. A pécsi Egyetemi Könyvtár is hozzáfogott e korszak nyomtatványainak feltárásához, illetve ezt már részben el is végezte. Több egyházi gyűjteményünk hasonló erőfeszítést tett, illetve tesz. Ezek után helyesnek látszik, hogy ha csupán nagy vonásokban is, áttekintést adjak az elvégzendő feladat méreteiről. Amíg az ősnyomtatványoknál alig több, mint félszáz gyűjtemény anyagával kellett foglalkozni, addig a 16. századi kiadványok esetében ezek száma inkább a félezerhez fog közelebb állni. Itt gondolnunk kell arra, hogy majd minden múzeumban, levéltárban és nagyobb könyvtárban található több-kevesebb 16. századi nyomtatvány. De nemcsak a gyűjtemények számának majd megtízszereződésével kell számolni, hanem a példányokéval is. Világszerte leszűrt tapasztalat szerint a 15. és 16. századi nyomtatványok példányainak aránya általában 1:8—1:10. Ez azonban természetesen az illető gyűjtemény összeállásától rendkívüli mértékben függ. Hiszen vannak olyan könyvtárak, ahol egy időben szinte csak az ősnyomtatványokat gyűjtötték (pl. a székesfehérvári püspöki könyvtárban), máshol pedig az ősnyomtatványokból viszonylag igen keveset őriznek (pl. a budapesti Katolikus Hittudományi Akadémia régi állományában, amely tulajdonképpen az Egyetemi Könyvtárnak másfélévszázaddal ezelőtt kikülönített, fölösnek minősített példányaiból tevődött össze). A nagy számok törvénye azonban többségében korrigálja ezeket az egyenetlenségeket. így becsléssel a hazai közgyűjteményekben őrzött 16. századi nyomtatványok példányszáma hozzávetőlegesen 70-80 000-ben jelölhető meg. Már maga ez a szám is mutatja, hogy milyen óriási feladatról van tehát itt szó. Ennek elvégzése azért hosszú esztendőket és nem kevés anyagi támogatást igényel. Hogy az 20