Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A HÉBER IRATOK JELLEMZŐI
Jiddis: a régi nyugat és kelet-európai zsidó közösségek mindennapi nyelve, anyanyelve a jiddis volt. A jiddis az egész askenáz zsidó világban elterjedt — több helyi dialektussal. A jiddis nyelv a középkori (900 és 1100 között) német nyelv átvételévei alakult ki. Nevét a ״jüdisch” jiddises (zsidós) ejtésű alakjáról nyerte. Szavainak háromnegyede német eredetű, a fennmaradó hányadot főleg a ״szent nyelvből”, a héberből átvett szavak alkotják, de bekerültek a jiddis szótárba szavak mindenhonnan, ahol valaha zsidók éltek. A jiddist héber betűkkel írjuk, de — a hébertől eltérően — a magánhangzókat nem csak utólagos pontozással és segédjelekkel, hanem — a magyarhoz hasonlatosan — külön betűkkel jelöljük, ezért néhány betűt a jiddisben más kiejtéssel kell olvasnunk, mint a héberben (lásd héber abc a 102—105• oldalon). A jiddis szövegekben gyakran előforduló héber szavakat a héber ortográfiának megfelelően írjuk. A 18—19• századi zsidó közösségek Magyarországon is németül beszékek, melynek volt egy kis ״zsidó íze” — a külvilág szemében tehát ״zsidóul” beszéltek. Magyarországon a jiddis nyelv háttérbe szorítására II. József tett először kísérletet, de a zsidó felvilágosodás (haszkala), majd az asszimiláció korszakában a jiddist anyanyelvi beszélői is egyre inkább elmaradottnak, a ״gettó nyelvének”, korabeli szóhasználattal ״zsargonnak” nevezték és tartották, s igyekeztek a tiszta német nyelvvel felváltani. A zsidó-német nyelvre a jiddis (yiddish) kifejezést az Amerikai Egyesült Államokban kezdtek használni, Európában 1910 körül jelent meg. A régi hitközségi iratokban jiddissel és héber betűkkel írt német szövegekkel is gyakran találkozunk — ezek megfejtése, feloldása azonban a héber abc ismeretében nem jelenthet nehézséget. A RÖVIDÍTÉSEK Miként az egyéb nyelven írt szövegekben is, úgy a héberben is gyakran használnak rövidítéseket, szóösszevonásokat, sőt előfordul, hogy a rövidítés kiejtett változata önálló alakban is használatossá válik. Például: Tana’h-ként is szokás említeni a zsidó Biblia, azaz az Ószövetség köny66
