Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A HÉBER IRATOK ÍRÁSA
minisztratív feladatot kellett ellátnia, s az ezekről készült feljegyzéseket jellemzően kötetekbe, füzetekbe írták héber betűkkel. A héber nyelvű (vagy csak héber betűkkel írt) jegyzőkönyveket pinkasznak (többes száma pmkaszim) nevezzük. A héber pinkasz szó a görög ״pinax” (ixívax), tábla szó átvétele, s már a Misna is e néven említi a jegyzőkönyveket. Eredetileg azokat a könyveket sorolták ide, amelyekben a közösség életének fontos eseményeit, többek között a rabbinikus bíróság (bét din) határozatait, a hitközség alapszabályait rögzítették, később a pinkasz jelentése bővült, s általánosan jegyzőkönyvet jelent. Legelterjedtebbek a hevra kadisák által vezetett pmkaszok, a hevrakönyvek. A gyakran gazdagon díszített hevrakönyvek tartalmazzák a hevra kadisa alapszabályait (héberül: takkanot) és a hevra tagjainak törzslapjait. Ezeken kívül általában megtalálhatjuk bennük a hevra tagjainak (haver) névsorát, az elöljárók (gabbajok, gaboim) neveit, megválasztásuk évét. Ha nem vezetnek külön pinkaszt a halálozási évfordulókról (jahrzeit), akkor azt is itt sorolják fel, és gyakran találkozunk gazdasági feljegyzésekkel is. Itt a hevra számára tett alapítványok, adományok felsorolását — és nem ritkán teljes könyvelését — olvashatjuk. A hevrakönyvek mellett másik elterjedt jegyzőkönyvfajta a móhelkönyv, azaz a körülmetélésék feljegyzésére szolgáló jegyzőkönyv. A móhelkönyvek tartalmazzák az újszülött fiúnak és apjának héber nevét, valamint a körülmetélés idejét. Ezek mellett előfordul, hogy a körülmetélésre vonatkozó szabályokat, a szertartás során elmondandó imákat is beleírják a móhelkönyvbe. A csévi móhelkönyvben (lásd 87—89• oldal) a jiddis nevek héber megfelelőjét is felsorolják. Kevésbé díszes kiadásban találkozunk az adókönyvekkel. A zsidó közösségekben is szedhettek adót, hozzájárulást a hitközség intézményeinek fenntartására, de súlyosabbak voltak a királyi, földesúri és más adók. Legismertebb, a 18—19• században talán a legkomolyabb terhet jelentő a Mária Terézia által bevezetett türelmi adó, vagy jiddis nevén malkegeld. (A héber malka/királynő és a német geld/pénz szó összetételéből.) E mellett számos, időben és térben nagy eltéréseket mutató adófajtákkal 50
