Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

FÜGGELÉK

Kohanita: A bibliai Lévi törzs (Áron) leszármazottait nevezik kohaniták­­nak. A kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Mára már nem papi szerepet töltenek be, de a vallási életben bizonyos kiváltságokat és megszorításokat élveznek. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és ők mondják a papi áldást. Kohaniták nem ve­­hétnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt. (82, 86) Kupa (kupát): pénztár, jótékonysági kassza. (80) Lévita: rangban a kohaniták után következő zsidók, akik szintén Lévi tör­­zséből, de nem annak papi ágából származnak. A kohaniták után hív­­ják őket a Tóraolvasáshoz, és a kohanita áldásnál ők öntik a vizet a kohaniták kezére. (82) Luah: zsidó naptár, az ünnepek rendje. (27, 5 5, 68) Mahzpr: szó szerint ciklus, az ünnepi imakönyvek megnevezése. (57) Mezuza: ajtófélfa, de azt a pergamentekercset értjük alatta, melyet a mó­­zesi törvény értelmében kis tokba helyezve az ajtófélfára szögeznek. A tekercsen tórái szövegrészek találhatóak, s írásuk szigorúan szabályo­­zott. A mezuza parancsa az 5Móz. 6, 11 versre vezethető vissza. (43) Micva: eredetileg parancsolat, isteni rendelet, a későbbi szóhasználatban sokkal tágabb értelmet kapott és ma már minden erkölcsi kötelességet és jócselekedetet jelent. (3 8) Minhag: szó szerint szokás. Egyes közösségek olyan szokásai, melyet val­­lási törvények nem írnak elő, mégis kötelező erővel bírnak az adott közösségben. A rabbimkus vélemény szerint: ״Minhag Jiszrael — Tora”, azaz a zsidó nép szokásai tórái parancs érvényűek. (55) Misna: a zsidó hagyomány szerint Isten a Szináj hegyén átnyújtotta Mó­­zesnek a Tant, ami ekkor még az írott és a szóbeli tant is tartalmazta. Az írott a Tóra, azaz Mózes öt könyve. A szóbeli hagyomány törvényei nemzedékről nemzedékre öröklődtek, s a 3• században Juda ha Naszi foglalta írásba, ez a Misna. A Misnának hat rendje (fejezete) van, melynek héber nevének (sisá szidré Misna) rövidítését nevezik Sasznak is (lásd Sasz Hevra egyesület). A Misna nyelve s bibliainál ké­­sőbbi héber, de előfordulnak benne görög és latin szavak is. (38) 109

Next

/
Thumbnails
Contents