Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE

tokát. A világháború elvesztése, a forradalom, a proletárdiktatúra, és főként Trianon traumája miatt elhatalmasodott antiszemitizmus azonban maradandó törvényi következménnyel is járt.

1920-ban hirdették ki a ״numerus clausus” (zárt szám, számbeli korlátozás) címet viselő törvényt, amely súlyos sérelmet ejtett a polgári jogegyenlőség elvén. A törvény az egyetemekre való — korábban az érettségi vizsgával automatikus — bejutást kötötte különféle feltételekhez. Szővegében nem szerepelt sem az ״izraelita” sem a ״zsidó”, sem más rokon értelmű szó, de mindenki tudta, hogy főként a zsidó értelmiség arányának visszaszorítását célozza. A felvehető hallgatók arányának ״az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez” való kötése ily módón burkoltan visszavonta a zsidóságnak az emancipációs törvényben szentesített felekezetté minősítését, s a fajjá, nemzetiséggé minősítést sugallta. A húszas évek folyamán létrejött a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, a Keren Hajeszod (Palesztinái Építő Alap) és a Keren Kajemet Leiszrael (Zsidó Nemzeti Alap). Ezek az intézmények a cionizmus szellemi bázisán, a zsidó nemzeti otthont építő zsidóság támogatására jöttek létre.

A hitleri hatalomátvétel után Magyarországon is lendületet vett jobbratolódást folyamat sokáig csak a különféle szélsőjobboldali pártok megjelenésében és megerősödésében öltött testet. A törvényes diszkriminációt Darányi Kálmán miniszterelnök 193 8 márciusában elmondott győri beszéde vetítette előre, amelyben a zsidókérdést a magyar társadalom legfontosabb problémái között említette. Még ugyanebben az évben meghozták az első zsidótörvényként ismert törvényt, amely 20 százalékban maximálta bizonyos értelmiségi pályákon a zsidóság részvételét. (Ekkoriban az orvosok, ügyvédek, újságírók között a zsidóság aránya ennél jóval magasabb volt.) A kenyerüket a törvény következtében elvesztők támogatására még ugyanebben az évben megalakult a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája.

Egy szűk évvel az első után életbe lépett a második zsidótörvény is, amely ״a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” címet viselte. Ez a zsidóság meghatározásában elszakadt a vallási alaptól és nyíltan fa-26