Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE
ji alapra helyezkedett. Vallásától függetlenül zsidónak minősítette azt, akinek legalább egyik szülője, vagy két nagyszülője izraelita vallású volt. Az értelmiségi kamarában hat százalékra szállította le a fönti értelemben vett zsidók arányát. Egyáltalán nem lehettek lapszerkesztők és lapkiחול תנשל א״פרת לפ־ק. אוה תנש תשמח םייפלא ששו תואמ תחאו םינומשו תאירבל ,םלוע הימי 385 היתותבש 55 םוימ ק״ש א״כ תבט םינוט םימעה תנש $ 1921 םע תועיבקה רדפו יגהנמ תיב תסנכה ןושלב ,זנכשא Kiadja: Neu mann Benő Budapest, VI. kér., Király-uícza 8. Kaztburg nyomda Budapest Kazinczy-u. Luah címlapja, Budapest — tgii adók, nem vezethettek színházat és mozit, s nem állhatták közalkalmazásban. Nem nyerhettek semmiféle hatósági engedéllyel összefüggő jogosítványt. A magánvállalatok csak 12 százalék erejéig vehettek fel zsidó alkalmazottakat. A zsidó önsegélyezés most már hatalmasra emelkedő költségei egy részének előteremtésére alakult meg a Pártfogó Iroda keretén belül az Országos Magyar Zsidó Segítő Alap (OMZSA), Ribáry Géza vezetésével. 27
