Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE
ján állva elutasították a szakadást, és nem csatlakoztak egyik irányzathoz sem. Nevükben is utalva a kongresszus előtti állapotra, magukat ״status quo ante” zsidóknak kezdték nevezni. 1875-ben jelentkezett Magyarországon a középkori keresztény antijudaizmus után a modern, politikai antiszemitizmus Istóczy Győző kormánypárti politikus a zsidó bevándorlás ellen szólalt fel, majd néhány év múlva már a zsidók Palesztinába telepítését javasolta. Az Istóczy névéhez fűződő antiszemita mozgalom új erőre kapott, amikor 1882-ben, az ország keleti felében a középkori vérvádak elevenedtek fel. Egy eltűnt cselédlány miatt a zsidókat rituális gyilkossággal vádolták. A vizsgálat és az európai figyelmet kiváltó vérvádper 1883-ban zárult le, felmentő ítélettel, de az antiszemita zavargások utolsó hullámait csak 1883 augusztusában és szeptemberében lehetett — sok helyen fegyverrel — leverni. A peren és az országos méretű indulathullámon fellelkesült képviselők 1883-ban megalakították az Országos Antiszemita Pártot, amely a ״zsidóhatalom megtörését és a zsidó befolyás ellensúlyozását" jelölte meg fő programjául. A vérvád és a nyomában keletkezett antiszemitizmus elleni védekezés, valamint az asszimiláció folytatásának óhaja indította útjára ugyancsak 1883-ban az Egyenlőség című hetilapot. Főszerkesztője Szabolcsi Miksa, majd halála után fia, Szabolcsi Lajos lett. Ezt egy éven belül követte a magyar nyelven művelt zsidó tudományok nagy hatású, meghatározó jelentőségű folyóirata, a Magyar Zsidó Szemle, amelynek szerkesztését két Rabbiképzőben tanító professzor, Bacher Vilmos és Bánóczi József vállaka. Tíz év múlva alakult meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT). Célkitűzései között szerepelt a Szentírás magyarra fordítása, valamint az egyetemes és a magyar zsidóság történetére vonatkozó művek megírása, amelyhez pályázatokat írtak ki. A 20. század elején az IMIT kezdeményezésére alakult meg a Magyar Zsidó Múzeum, amely a mai napig meghatározó szerepet tölt be a magyarországi zsidó művelődéstörténetben. Az IMIT megalakulásával egy időben hozta meg a magyar országgyűlés azt a nagy jelentőségű törvényét, amely a zsidó felekezetet a bevett vallá23
