Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE

dók kedvező helyzete is megszűnt Magyarországon. Már a király halálának évében rituális gyilkossággal vádolták a zsidókat Nagyszombatban. A vérvád következményeként 12 férfit és nőt küldtek máglyára.

A 16. században nagyobb létszámú zsidó község élt már Budán, Pozsonyban, Nagyszombatban, Székesfehérvárott, Győrben, Esztergomban, Sopronban, Tatán, Kőszegen, Kismartonban, Óbudán és Kassán. Ezekben a községekben volt rabbi, zsinagóga, s megvoltak a vallásos élet feltételei.

Alkalmi imakönyv. Másolta és illusztrálta Mesullám Ziml, Polna — tyyo

A mohácsi csata után Szulejmán Budára vonult, ahonnan a német és a magyar polgárság elmenekült, s csak a kisebb vagyonú zsidók maradtak ott. A szultán hajóra rakatta, és a Török Birodalom más városaiba (Konstantinápolyba, Szalonikibe, Vidinbe) vitette a magyar zsidókat, akik még sokáig megőrizték különállásukat.

Az ország nehéz helyzete, az addig védelmező királyi hatalom gyengesége miatt a zsidók is nehéz helyzetbe kerültek: Pozsonyból mindjárt a mohácsi csatavesztés után kiűzték őket. 1529-ben a zsidóknál eladóso12